Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
A Hon
Nyomtatvány | 1863. január – 1882. augusztus | Pest; Budapest | M 64
Az 1863 és 1882 között megjelenő politikai napilap a kor legjelentősebb hírlapja volt a Pesti Napló mellett. Tisza Kálmán politikáját támogatta mindvégig, így amikor 1875-ben Tisza lett a miniszterelnök, ellenzékiből kormánylappá vált. Népszerűsége ettől fogva csökkent, és 1882 szeptemberében egyesült az Ellenőrrel.
Jókai mint a lap főszerkesztője, alkotója és tulajdonosa, szívósan dolgozott a lap fennmaradásán, népes szerkesztőgárdát gyűjtött maga köré. „Soha még egy vállalatát sem szerette úgy, mint ezt.”
A mindössze négyoldalas, de tekintélyes méretű újságban a politikai hírek, országgyűlési tudósítások, gazdasági cikkek mellett a szépirodalom is teret kapott, ami jelentősen növelte a lap népszerűségét. A tárcarovatban megjelenő folytatásos regények egy új műfaj megszületését jelentették ̶ , bár vastag fekete vonal különítette el a való világról informáló hírrovattól, mégis kölcsönösen támaszkodtak egymásra.
Jókai szerkesztői sikere minden bizonnyal abban rejlett, hogy a hétköznapi eseményeket ügyesen kapcsolta össze a rendkívülivel, gyorsan reflektált a sajtóban megjelenő hírekre, utalásai könnyen érthetőek voltak a hírlapolvasók számára, így széles olvasói tömegeket vonzott napi rendszerességgel.
A Hon tárcarovata rendszeresen közölte regényeit és elbeszéléseit, az életmű legismertebb darabjai is itt jelentek meg először. Miután Emich Gusztávé lett az újság kiadásának joga, kikötötte: Jókai tartozik a lapot a közönség megelégedésére szerkeszteni és szerződésbe foglalta, „hogy minden évben egy nagyobb regényt vagy 12 kisebb novellát közlend a tárcában saját magától”. Ez a fajta kötelezettség, előírt termékenység végül rendkívüli népszerűséget hozott az író számára. „Regénytárczáival Jókai még azok előtt is kedveltté, népszerűvé, keresetté tette lapját, a kik politikai felfogásában nem osztoztak, ̶ mert a hatvanas évek nagyszabású politikai harczaiban Jókainak voltak politikai ellenfelei, de regénytárczáinak mohó élvezője volt mindenki, költői phantasiájának bámulója volt mindenki, ragyogó írói talentuma elragadott, meghódított mindenkit.” ̶ olvashatjuk Ferenczy József elragadtatott sorait. Mint újságokban publikáló kalandregényírónak, jó érzéke volt az aktualitás, a szenzáció iránt, történeteit a csoda(várás) határozta meg.
A szerkesztői tevékenység a regényíró legfőbb ihletforrásává vált, illetve a szerkesztőnek is szüksége volt a regényíróra, hiszen nem válhatott volna a lap a kor legolvasottabb napilapjává az előfizetők elvárásaihoz igazított történetek nélkül.
MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye