Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
A kakukk, a hernyópusztító költésparazita Jókai Kertészgazdászati jegyzeteiben
Tárgy | a beszerzés éve: 2012 | 2012.1383.1.
Jókai a gyümölcsfák ellenségeit tárgyaló fejezetben a hernyók kártételéről írva örvendezik azon, hogy a „főváros tanácsa bölcs intézkedéssel megtiltotta, szigorú büntetések mellett, a madarak elfogását vagy lelövöldözését. Bizony hajdanában az volt a legboldogabb a nyaraló urak között, aki egy kakukkot lelőhetett. Pedig ez az egyedüli madár, amely a szőrös hernyót pusztítja, a többi csak a csupasz hernyót ízleli.”
De miért is oly lelkes hernyópusztító a kakukk? A hernyófogyasztást a madár speciális szaporodási módja magyarázza: a kakukk mindig más madárfajok fészkébe rakja tojásait, szaknyelven „obligát interspecifikus költésparazita”. Mivel a költést és a fiókák felnevelését a gazdamadár végzi, a tojókakukk erőforrásait a tojások létrehozására fordíthatja. Ehhez jelentős tápanyagfelvétel szükséges, hiszen míg az énekesmadarak rendszerint átlagosan öt tojást raknak egy fészekaljba, a kakukk akár 25 tojást is rakhat egy költési időszak során.
E tojások fehérje- és kalciumtartalma meghaladja a kakukktojó szervezetében található fehérje és kalcium mennyiségét. Hogy lehetséges ez? Csak energiadús állati táplálékot, főleg hernyókat és rovarokat fogyaszt, növényi eredetűt nem eszik. A hernyók magas fehérje- és zsírtartalmuk miatt kiváló tápértékűek. A ragadozók ellen szőrökkel védekező hernyókat más madarak kerülik, míg a kakukk ezt a nagy mennyiségben elérhető táplálékforrást is hasznosítja. Magas kalciumigényének fedezésére csigákat is eszik.
A tojásrakást segíti a kakukk karvalyra emlékeztető mintázata, ugyanis a fészkéhez közelítő, ragadozóra emlékeztető madárral szemben a gazda énekesmadarak egy része nem lép fel agresszíven. A kakukktojó rendszerint a gazda fészekaljának teljessé válása előtt csempészi a tojását a fészekbe, és egyet eltávolít a gazda tojásai közül, sőt meg is eszi azt, hiszen így „kijön a matek”, és a tojás fehérjéje és héja jól jön saját tojásainak előállításához.
A kakukkok a tojások lerakása előtt azokat rendszerint egy napig a testükben tartják, és ennek az „előkeltetésnek” köszönhetően a tojásaik hamarabb kikelnek a gazdák tojásainál. A vastag héjú, a gazda tojásait utánzó mintázatú tojást az énekesmadarak nem mindig ismerik fel, így a saját tojásaik előtt kikelő kakukkfióka a fészekből kilöki a gazda tojásait vagy esetleg a kis fiókákat.
MNMKK MagyarTermészettudományi Múzeum gyűjteményéből