Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
A kőszívű ember fiai egykorú amerikai angol fordítása
Nyomtatvány | 1900 | Boston | B 533
A kőszívű ember fiai című regény nem csak Magyarországon, de világszerte is az egyik legismertebb és legolvasottabb Jókai-regény. A világhírű szerző művei a múlt század első évtizedeiben már angol, cseh, dán, eszperantó, észt, finn, francia, holland, horvát, lengyel, német, olasz, román, olasz, rutén, spanyol, svéd, szerb, szlovén, szlovák, török, újgörög, volapük nyelven is olvashatók voltak. Az 1869-ben megjelent Kőszívűt német, lengyel, francia, angol és amerikai angol, cseh, olasz, orosz és ukrán nyelvekre fordították le. Ismeretes, hogy Jókai egy drámaváltozatot is készített belőle Keresd a szíved címen.
Jelen kötet a regény rövidített, amerikai angol nyelvű fordítása, amely a brit kiadással egy évben, 1900 karácsonyán jelent meg Bostonban az L. C. Page nevű kiadó gondozásában. Az első angol kiadás aránylag nagy visszhangot keltett. Négy folyóirat is foglalkozott a regénnyel: összességében mindegyik elismerő hangon szólt a magyar szerzőről és a regényről. A Baradlay fiúk alakja, Baradlay Jenő önfeláldozása, a huszárok hazaszökése, a budai városostrom és a párbaj keltette föl az érdeklődésüket. „Még nem olvastunk ilyen jó Jókai-regényt. Az író lelkesedése magával ragad. Nem ismerünk olyan irodalmi művet […], amelyik csak megközelítené a kétszáz magyar huszár rettenetes lovaglásának leírását Jókai regényében.” – áradozott az egyik londoni napilap a regényről.
Jókai nagy reményeket fűzött az idegen nyelvű – főleg amerikai – kiadásokhoz, melyet nemcsak a külföldi kiadások szorgalmazójával és ügyvivőjével ifj. Hegedűs Sándorral folytatott levelezésanyag, hanem a szépirodalmi művek is megörökítenek. „[A]z amerikai olvasóközönség az összes munkáim angol nyelvű kiadását kedvezően fogadta, s attól fogva aztán Kalifornia bányái az én számomra termelték a – chimaerát!” – fogalmaz a bizakodó szerző Öreg ember, nem vénember című regényében.
Az írófejedelem nemzetközi elismertségét érzékletesen szemlélteti a Petőfi Irodalmi Múzeum által őrzött kiadói, zöld vászonkötéses, színes magyar címerrel és szecessziós virágdíszítéssel ellátott könyvpéldány dedikációja is. A Jókai 78. születésnapja alkalmából írott ajánló sorok szerzője Zseni József, aki az Országos Nemzeti Szövetség igazgatójaként elsőként törekedett a magyar amerikai emigránsokkal való kulturális kapcsolatok élénkítésére. Nagy sajtóvisszhangot váltott ki, amikor két társával az Egyesült Államokba utazott, hogy egy díszes nemzeti zászlót adjon át a kivándorolt „amerikásoknak” a nemzeti összetartozás jegyében.
A Jókaihoz írott könyvdedikáció alapján úgy tűnik, a Kőszívű amerikai fordítása is erről az útról származhat: „Az Országos-Nemzeti-Szövetség által az amerikai magyarságnak küldött turulos nemzeti zászló diadalútjában honfiúi büszkeséggel töltötte el lelkemet nemzetünk »Költö Királyának« a szabad Únióban élő határtalan tisztelete s szellemi kincseinek nagy elterjedettsége. / A newyorki Wanemaker féle áruházban százakra menő kötetekben találtam az angol nyelvre fordított Jókai regényeket, melyek közül ezt a kötetet, mint a magyar nemzeti Génius egyik legragyogóbb megnyilatkozását, Koszorús írónknak 78ik születése napján hálás emlékezésem csekély jeléül mély tisztelettel nyújtom Bp., 1903. február 19. Zseni József”.
MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye