Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
A Vígszínház megnyitó előadásának műsorfüzete: Jókai Barangok, vagy a peoniai vojvoda
Nyomtatvány | 1896. május 1. | Budapest | Any. 6478/a-b
Jókai Mór pályája indulását első drámájától, az 1843-ban keletkezett A zsidó fiútól számította. Bár Jókait nem elsősorban színpadi szerzőként tartjuk számon, életműve gazdagságát jelzi, hogy csak a Nemzeti Színház 32 Jókai-bemutatót tartott.
A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című színművét a Budapest negyedik színházaként felépült Vígszínház megnyitása alkalmából írta, és ünnepélyes külsőségek között került színre 1896. május 1-jén.
A mű cselekménye valós idejű, nyitójelenetében Jókai a millenniumi ünnepségek látványos díszfelvonulásait csúfolta ki, majd a bonyolult történet során felvonultatta és maró gúnnyal ábrázolta kora zsáneralakjait. A bemutatón Barang Jaquez szerepét alakító Hegedűs Gyula emlékiratában így idézte fel az előadást: „Valami zagyvaság volt ez. Vagy mi nem értettük a költőt, vagy a publikum mindkettőnket. Volt a darabban minden. Felvonulás, nemzeti ünnep. Magyarok, angolok, Tallérossy Zebulon, urak, parasztok, frakk és díszmagyar. Töltöttkáposzta és buffet.” A nézőtéren is nagy volt az értetlenség. „Magyar színpadon magyar színdarab nem bukott még akkorát, mint Jókai Mór vígjátéka a Vígszínház nyitódarabjaként” – foglalta össze a művel kapcsolatos leglényegesebb tudnivalót a drámával foglalkozó esszéjének első mondatában Molnár Gál Péter.
A szereposztásban sok volt a publikum számára ismeretlen név, hiszen a társulat derékhadát a Kolozsvári Nemzeti Színházból elcsábított színészek alkották. Rövid idő elteltével azonban Hegedűs Gyula és Varsányi Irén nevétől volt hangos a pesti utca.
A vígjáték az alkalmi művek sorába tartozik, így az is csodálnivaló, hogy még két alkalommal színre került, de a magyar színháztörténet-írás a Vígszínház programadó előadásának az ezt követően színre vitt Bisson-színművet, Az államtitkár urat tekinti.
A Feszty Árpád és felesége hagyatékából származó, ingyen osztogatott műsor biztosan nem Jókai nevelt lánya és férje, a sikeres festőművész Feszty Árpád használatában volt, hiszen a dokumentumba ragasztott jegy a második emeleti állóhelyre szólt. Bizonyára egy alacsonyabb státusú személy – valószínűleg a Jókai–Feszty közös háztartás alkalmazottja számára biztosította a belépést, aki így szintén részese lehetett a színháznyitás magasztos pillanatának, melynek emlékéül a jegyet és a műsort gondosan megőrizte.
MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye