Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
A Walter Crane-kiállítás látogatóinak vendégkönyve az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumban
Kézirat | 1900 | Budapes | 2001.3.
1900. október 14-én nyitotta meg Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter Walter Crane kiállítását a budapesti Iparművészeti Múzeumban. A brit festő, iparművész és elméletíró családjával együtt járt hazánkban, vendéglátóik pedig rendkívül gazdag programot szerveztek a számukra. A látogatás egyik legfontosabb eseménye Walter Crane 607 műtárgyat felvonultató tárlata volt, amely jelentős hatást gyakorolt a magyar képző- és iparművészekre.
A kiállítás vendégkönyvét ereklyeként őrizték a művész leszármazottai, akik 2000-ben, a magyarországi látogatás centenáriumán ajándékozták ezt a dokumentumot az Iparművészeti Múzeumnak.
A vendégkönyv legelején, a legelőkelőbb vendégek között szerepel Jókai Mór és Jókainé Nagy Bella aláírása. Ők nemcsak a kiállítást tekintették meg, hanem október 18-án ebédre is vendégül látták Walter Crane-t a családjával együtt. A Magyarország című napilap híradása szerint a neves vendég aznap reggel Szalay Imre miniszteri tanácsoshoz, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójához volt hivatalos reggelire, délután pedig már Wohl Jankánál teázott.
A sajtó a Jókaiéknál tett látogatásról is tudósított, a Magyar Nemzet szerint „Crane, mint ösmerőseinek beszélte, egészen el volt ragadtatva attól a szeretetre méltóságtól, mellyel Jókai és nője fogadták.” (Magyar Nemzet, 1900. október 19., 6.)
A Budapesti Napló másnap közölte Jókai köszöntőjének teljes szövegét, amelynek tanúsága szerint az idős író tisztában volt azzal, hogy a legújabb brit iparművészeti törekvések példaértékűek a hazai alkotók számára:
„A mi kedves vendégünkre, a világhírű művészre emelem poharamat, Walter Crane-re, ki geniális munkában eltöltött életén át nagyobb hódítást szerzett az angol nemzetnek ecsettel, vésővel, hímzőtűvel, mint a hadvezérek romboló fegyvereikkel, s aki most a mi szerény hazánkat megtisztelte azzal, hogy lángeszű alkotásainak óriási tömegét kitárta előttünk. A nagy mester kettős iskolát nyitott meg számunkra, az egyiknek tana a művészi szépet a népies munka minden műhelyében meghonosítani, a másiké a népies művészetet odáig nemesíteni, hogy az teremtő erejével meghódítsa az Olympot és a szalónt. Walter Crane mindkettőt teljes sikerrel vitte keresztül s diadalt aratott vele nemcsak saját nagy hazájában, de az egész művelt világban. Senkinek nincs oly igazi oka a nagy mestert üdvözölni, mint nekünk magyaroknak.
Nálunk is vannak tanítványai, sőt mesterei is az igaz művészettel párosult ipariskoláknak, s meg van azokban is a törekvés fölfelé és lefelé érvényesülni. Csak a nagy mester hiányzott hozzá, akit most színről-színre látunk s alkotásában csodálunk. Mily emberfeletti munkaerő, mily gazdagsága a fantáziának és ismeretnek kellett, hogy egyesüljön egy szívben és egy agyban, melyet egy merész eszme lángolt át s mily vasakarat, szorgalom és sokoldalú tehetség kellett hozzá, hogy az eszme valósuljon! Előttünk látjuk és nagyot sóhajtunk utána. Kinek van száz karja, hogy ezt utánacsinálja? Pedig követnünk kell a példát.
El kell tanulnunk, hogyan támadjon a magyar szűrgallérból, tulipános ládából, a cseréptálból, szalonok, paloták, oltárok ékessége; ki kell tanulnunk, hogyan kell népünk szépérzékét, művészi hajlamát teremtő erővé nemesíteni? Ha egy ember nem képes végrehajtani azt a feladatot, amit Walter Crane maga sikerre vezetett, osztozzanak meg rajta tízen, százan: s áldás lesz munkájuk eredményén. Ez áldás kísérje a mi nagy mesterünket egész életén minden munkájában, a világ jutalmán kívül élvezze az ég jutalmát szeretett neje és gyermekei boldogító szerelmében, találja folytatását dicső munkájának nagytehetségű, kedves gyermekeiben. Éljenek sokáig!”
(Budapesti Napló, 1900. október 19., 6.)
Walter Crane budapesti látogatásáról ld. az Ars Decorativa 20. kötetének (Budapest, 2001) bevezetőjét és első három tanulmányát.
Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és a Magyar Iparművészeti Társulat Walter Crane-kiállítása. Budapest, Athenaeum, 1900.
Crane, Walter: Néhány szó a magyar iparművészetről. Magyar Iparművészet 3. évf. (1900), 4. sz., 151–154.