Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
Bródy Sándor Az ezüst kecske című kötetének dedikációja Jókai Mórnak
Nyomtatvány | 1898 | Budapest | D 163-P
„Kívül a legszebb, a legelegánsabb magyar könyv” – méltatja a századforduló egyik szecessziós könyvművészeti remekművét Osvát Ernő. A könyv 1898 karácsonyán jelent meg nagyalakú, szecessziós díszkiadásban, mely a Pallas Kiadó jóvoltából, a korszak legjelesebb képzőművészeinek közreműködésével készült.
A kötet zöld, selyem díszkötése Gottermayer Nándor budapesti műintézetében készült.
Ez a példány Jókai hagyatékának a Petőfi Társasághoz került első darabjai közé tartozik.
Igazán különlegessé a benne található, szoros baráti kapcsolatról árulkodó dedikáció teszi, melyet a fiatal szerző jegyez idősebb mesterének: „Móricz bácsinak legmélyebb hódolattal leghálásabb embere Bródy Sándor.”
A fiatal Bródy lelkes rajongója volt az írófejedelemnek, több Jókai-regényt is nátformált a fiatalabb olvasók számára. Gyakorta kereste az idős Jókai társaságát, a legszűkebb köréhez tartozott: ennek köszönhetően Bródy írásai lettek az egyik legfontosabb forrásai az idős író utolsó éveinek.
Megismerkedésük története nem volt mindennapi: úgy kezdődött, hogy Jókai kimentette a Nyomor besorozott íróját a josephstadti katonai fogdából. Az író ugyan nem ismerte személyesen fiatal pályatársát, mégis közbenjárt József főhercegnél az érdekében. Bródy rabosításával kapcsolatban két verzió is ismert: az egyik – a valószínűbb – úgy tartja, hogy a fiatal író azért került fogdába, mert a csehországi kórházban betegszimulánsnak minősítették; más vélemények szerint viszont azért, mert fölpofozta az édesanyját becsmérlő őrmesterét.
A leszerelését követően látogatott el Jókaihoz. Ekkor arra kérte, hogy támogassa a hivatalnoki pályáján egy angol biztosítótársasághoz írott ajánlólevéllel. Jókai vonakodva ugyan, de teljesítette a kérését, Bródy azonban úgy határozott, inkább író marad, és mégsem vállalja a Gresham Biztosítótársaság állását. Ezt követően több évig kerülte Jókai társaságát, mert szégyellte, hogy meggondolatlanul kért tőle szívességet – az író azonban megértően és humorral fogadta a könnyelmű ifjú tehetség döntését.
A barátságuk Jókai második, Nagy Bellával kötött, nagy botrányt kavaró házassága miatt szakadt meg, mivel Bródy azok közé tartozott, akik meglehetősen ellenezték a fiatal színésznővel kötött frigyet. Nem ismeretes, hogy később kibékültek volna, Bródy azonban Jókai halála után is meleg érzésű esszék sorozatát írta egykori atyai barátjáról, amelyeket 1910-ben kötetbe is rendezett.
MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye