Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
Franz Kollarž: Mátyás, az igazságos. Képóra
Tárgy | 19. század második fele | kép és óraszerkezet jelzetlen, zenélőszerkezet: A. Olbrich, Bécs | 53.1998.1.
A 19. század polgári otthonait díszítő tárgytípusok közül napjainkra a legtöbb feledésbe merült. Ilyen tárgycsoportot alkotnak a képórák is: olyan, fémlemezre festett képek, amelyekhez óraszerkezet is tartozott, vagy a keretbe építve, vagy a festmény mögé rejtve.
Az óra ütőszerkezete negyedóránként jelezte az eltelt időt, és sok esetben kapcsolódott hozzá egy mechanikus zenélőszerkezet is, amelynek programja több dallam lejátszására is képes volt. A kisméretű, úgynevezett tűhengeres, hangzófésűs szerkezet által játszott muzsikát felerősítette, megzengette a festményt hordozó fémlemez.
Az időmérő eszköz jelenléte sok esetben arra hívta fel a néző figyelmét, hogy a képen látható történeti ábrázolás a jelen pillanat számára is fontos és aktuális mondanivalóval rendelkezik.
A magyar történelem egyik emlékezetes eseményét ábrázolja a Franz Kollarž festette képóra. A kompozíció másolat Vizkelety Béla litográfiája, azaz kőnyomata után, amely a Napkelet című folyóiratban jelent meg 1858-ban. A képek akkoriban ilyen sokszorosító technikák révén jutottak el a szélesebb közönséghez, így tehettek szert komolyabb népszerűségre.
A témája: Mátyás király 1472-ben, csehországi hadjáratát megszakítva hívta össze a rákosi országgyűlést, amelyen ígéretet tett, hogy rendezi azokat az ügyeket, amelyek miatt számos főúr ellene fordult – tehát a megtorlás helyett az igazságosság útját választotta. A kompozíció a magyar király legendás igazságszeretetét jeleníti meg a Mátyás előtt hódoló főurak alakjával.
A képóra zenélőszerkezete Anton Olbrich bécsi mester műhelyében készült, és magyar dallamokat játszik: a Rákóczi-indulót, Egressy Béni Klapka-indulóját és három részletet Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából. A napjainkig fennmaradt képórák sorában ritkaságszámba megy, hogy mind a festmény, mind pedig a zenék magyar témájúak.
Érdekesség, hogy a képet festő, cseh származású Kollarž osztrák művészként vált híressé, a zenélőszerkezetek gyártására specializálódott Olbrich is osztrák volt, az óraszerkezet pedig jelzetlen, de bécsi típusú, úgynevezett bécsi négynegyedes ütőszerkezettel rendelkezik.
Mikó Árpád – Sinkó Katalin (szerk.): Történelem-kép – Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2000. Kat. X–14.
Mészáros Ágnes: Hangzó zenetörténeti emlékek a 19. századból: Zenélő órák és zenélő dobozok vajdasági múzeumok gyűjteményeiben. Zenetudományi Dolgozatok 2009, 263–284.