Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
Fürdőkúra-pohár „Füredi emlék” felirattal
Tárgy | 1880-1890 körül | Magyarország | 89.173.1.
Fürdőhelyre utazni vonzó és divatos volt a reformkorban. Karlsbad (Karlovy Vary) a középkor óta ismert gyógyvízű fürdőjéről, az angliai Bath városában pedig az ókori római időkig visszanyúló hagyománya van a testet és lelket üdítő fürdőkúrának. A 18–19. század folyamán a testi panaszokra enyhülést hozó gyógyvízű források mellett Európában számos település épült ki vendégek fogadására alkalmas üdülőhellyé, melyeket igyekeztek vonzóbbá tenni az odalátogatók számára. A kikapcsolódás és szórakozás feltételeinek megteremtésével élénk társasági és kulturális élet bontakozott ki a fürdőhelyeken.
A vendégek nem csak fürdőztek a gyógyvízben, hanem ivókúra-szerűen fogyasztották is azt a fürdőorvos útmutatása szerint. Ennek tárgyi emlékei a napjainkig fennmaradt, nagy változatosságot mutató fürdőkúra-poharak. A rajtuk található képi ábrázolások megmutatják, milyen látnivalók fogadták a vendégeket, milyen szórakozási lehetőségeket kínált az egyik vagy másik helyszín. Az itt látható füredi fürdőkúra-pohár anyaga urán-oxiddal színezett üveg, mely UV-fénnyel megvilágítva neonzöld színben fluoreszkál. A talpas kehely rézrubinpácolt mezőkben látható díszítményeit csiszolással és gravírozással alakította ki a név szerint sajnos nem ismert mester.
A hazai fürdőhelyek között Balatonfüred jelentősége a reformkor kezdetétől folyamatosan növekedett. Szívesen időzött itt gróf Széchenyi István, Deák Ferenc és fivére, Deák Antal, Vörösmarty Mihály, báró Wesselényi Miklós és Jókai Mór is. A költő Kisfaludy Sándor javaslatára közadakozásból megépült kőszínház 1831. július 2-án nyitotta meg kapuit a nézőközönség előtt, magyar nyelvű előadásai a nyári szezonban olyan népszerűek voltak, hogy a színház hamarosan szűkösnek bizonyult.
A szezon májustól szeptemberig tartott. A tehetősebb vendégek gyakran 6 vagy akár 8–10 hetet is a fürdőhelyen töltöttek. Számos helyszín kínált lehetőséget arra, hogy a vendégek társasági életet élve tegyék színessé napjaikat. A kedvelt találkozási helyek az alábbiak voltak: az ivókút, a fürdőház, a Szentgyörgyi Horváth család tekintélyes háza – az 1825-től kezdve évente megrendezésre kerülő Anna-bál színhelye –, a Kerektemplom, az árnyas-ligetes angolkert, a vendéglő és a promenád, azaz a sétatér, ahol délutánonként a zenepavilonban játszó zenekar biztosította a jó hangulatot egy kellemes sétához. Utóbb kolonnád is állt a fürdővendégek rendelkezésére: egy oszlopsorral határolt fedett tér, mely rossz időjárás esetén is lehetőséget kínált a sétára, testmozgásra. Az úgynevezett hidegfürdő a Balaton vizében való fürdőzés lehetőségét kínálta, a korabeli szokásoknak megfelelően elkülönítve egymástól a hölgyeket és az urakat.
Veres Mari (szerk.): A reformkor művészete. Iparművészet. Budapest, Vince Kiadó, 2023. 122-124.
Varga Vera: Az üveg jelentése. Budapest, Helikon Kiadó, 2002. 38.
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. Budapest, Révai Testvérek, 1900.