

Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
Herendi kávéskészlet a Balaton látképével, Füred és Tihany nevezetes épületeivel
Tárgy | 1860 körül | Fischer Mór porcelángyára, Herend | 52.2459.1-6.
A legismertebb magyar porcelánmanufaktúra, Herend 1839-től működött Fischer Mór (1799–1880) vezetésével. A szorgalmas és ambiciózus gyártulajdonos sikerre vitte a már mások által is próbált vállalkozást, a magyar porcelán készítését, méghozzá a legmagasabb körök igényei szerint. Kiváló üzleti érzékkel mutatta be termékeit 1842-ben az első magyar iparműkiállításon, majd az 1851-ben, Londonban megrendezett első világkiállítástól kezdve a nemzetközi megmérettetéseken is. Mutatós, igényesen megfestett porcelánjait elismeréssel fogadták, díjakkal jutalmazták.
Fischer Mór korszakának talán egyik legszebb emléke a Balatonfüredi készlet. A meghitt, kettesben – azaz tête-à-tête – elköltött kávézásra szolgáló együttes formavilága rokokó jellegű: ovális metszetű, gerezdelt testű csészékkel és kannákkal, kis lábakon álló ovális tálcával. Festése gazdag színezéssel és dús mintájú aranyozással készült, különlegességét a felületet borító tájképek jelentik, melyek Balatonfüred és a Tihanyi-félsziget nevezetességeit ábrázolják. A festett kompozíciók előképei Szerelmey Miklós, a kor ismert litográfusa 1848-ban kiadott Balaton Albumából származnak. A készlet darabjain összesen tizenegy nagyobb tájkép és hat kisebb ábrázolás található, melyek részletesen bemutatják Balatonfüredet és nevezetességeit (a füredi Kerektemplom, a Horváth-ház, vagy a gyógyvíz ivókútja), de kitekintenek Tihany látképére is az apátság épületével, az egyik kis képen pedig Tátika várának romjait ismerhetjük fel.
Az előképül szolgáló monokróm litográfiát szabadon kezelő, sokszor kiegészítő, megváltoztató színes képek a porcelánművészetben mesteri fokon jártas kéz munkái. A képeket olyan bravúros aprólékossággal festették meg, hogy akár többszörösére nagyítva is részletgazdag tájképeket látunk. Az ismétlődően felbukkanó épületek apró különbségekkel – nézőpont, körülöttük lévő alakok – ábrázoltak, a Balaton vizén kis hajók teszik mozgalmassá a tájat, így a készlet minden darabja, minden nézete más-más képet mutat, újra és újra lekötve a szemlélődőt. Több helyen is felbukkan az első balatoni gőzhajó, amelyet Kisfaludy Sándorról neveztek el, és 1846-ban Széchenyi István születésnapján, szeptember 21-én bocsátottak vízre – az azonosítást a hajóra festett név teszi egyértelművé.
A készlet további érdekességei közé tartozik, hogy a tálca hátoldalán monokróm fekete festéssel, tükörképként megismétlődik az előoldalon látható kompozíció, valamint hogy az egyik csésze peremének alján a Balaton környékén fészkelő madarak kis képeit fedezhetjük fel.
Balla Gabriella: Herend. A Herendi Porcelánmanufaktúra története. Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., Herend, 2003. 67–71.
Siemen, Wilhelm (szerk.): Ceramic – Culture – Innovation, 1851–2000. Deutsches Porzellanmuseum, Hohenberg an der Eger, 2002. 27.
Péter Márta, Vadas József (szerk.): Historizmus és eklektika. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1992. Nr. 196.
MNMKK Iparművészeti Múzeum gyűjteménye