

Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
Írószekrény
Tárgy | 1810-1820 körül | Vogel Sebestyén(?), Pest | 79.170.1.
Korának jellegzetes és közkedvelt bútortípusa volt a változatos formákban kialakított és díszített írószekrény, francia eredetű nevén szekreter, amely a polgári és arisztokrata szalonok reprezentatív berendezési tárgyaként tulajdonosának ízlését és anyagi lehetőségeit szemléltette.
E bútorok közös szerkezeti eleme a belső oldalon bőrrel vagy filccel bevont lehajtható írólap, amely mögött számos kisebb-nagyobb fiók és rekesz helyezkedett el. Belső szerkezetük kialakításakor alkotóik gyakorta alkalmaztak az építészetből kölcsönzött elemeket: díszes oszlopokat, timpanont, boltozatos tereket – fából faragva vagy festéssel és intarziával utánozva. Közép-Európában, különösen Ausztriában és Magyarországon igen elterjedt változat volt az ívelt oldalú, lefelé keskenyedő, líra vagy urna formájú szekrénytest. Merész és fantáziadús szerkezeti megoldásaik miatt e bútorok némelyike szinte szobrászati alkotásnak tekinthető, de a különleges alapformájú írószekrények részleteit gyakran tovább díszítették a faragott és festett ornamensek.
Az egykor a kolozsvári Zeyk család otthonában álló írószekrény az empire és biedermeier jegyeket egyaránt magán viselő átmeneti bútorstílust képviseli. A lábazatot és a korpuszt tartó griffek, sellők és egyéb mitológiai fantázialények, az ifjú Ganümédesznek, Zeusz kegyeltjének babérkoszorús keretbe foglalt festett alakja a középső szekrényrész ajtaján, valamint az antik művészet köréből származó további figurális és ornamentális motívumok – különösebb összefüggéseket nélkülöző – együttese még az empire stílus öröksége. Iparművészeti tárgyak, köztük ez a bútor is része annak a folyamatnak, amely során a görög-római kultúra elemei eredeti jelentésüket fokozatosan elveszítve, mélyebb tartalom nélküli dekorációvá váltak.
A mahagóni furnér markáns rajzolatának hangsúlyos díszítőelemmé emelése azonban már a biedermeier jellegzetes eszköze, és a francia empire bútorokkal ellentétben a figurális elemek nem aranyozott bronzból, hanem fából kifaragva vagy tusfestéssel készültek.
Az írószekrény alkotójaként korábban többször felmerült Vogel Sebestyén, az „első magyar bútorgyárnok” neve. Noha a műtárgy pontos származása jelzés hiányában egyértelműen nem állapítható meg, bizonyos, hogy felkészült és invenciózus mester műhelyében készülhetett, igényes kialakítása révén pedig kiemelkedik a kor bútorművességének átlagából.
Veres Mari (szerk.): A reformkor művészete. Iparművészet. Budapest, Vince, 2023. 53–54.
Batári Ferenc, Vadászi Erzsébet: Bútorművészet a gótikától a biedermeierig. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2000. 125. Nr. 4.
Péter Márta (szerk.): A klasszicizmustól a biedermeierig – Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. Nr. 2.90.
Voit Pál: Régi magyar otthonok. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943. 273.