Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
Jaschik Álmos tervei egy 1925-ös Jókai-kalendáriumhoz
Képzőművészeti alkotás | 1929 | Budapest | 2002.262.1-8
Jaschik Álmos (1885–1950) képző- és iparművész, művészetpedagógus munkásságát a legszélesebb közönség elsősorban a könyvillusztrációk révén ismerheti. Gazdag hagyatékában maradtak fenn a centenáriumi évre elképzelt Jókai-naptárhoz készült, tussal rajzolt vázlatlapok. Ezek kétféle koncepciót mutatnak: az első az lett volna, hogy a tervező minden hónaphoz egy-egy regényt rendel hozzá, és annak egy jellemző epizódját ábrázolja a naptárlap fejlécén – ezt a vázlatlapokra rá is írta.
A januárhoz A kőszívű ember fiai című regény tartozott volna, a farkaskaland jelenetéhez Jaschik kétféle kompozíciót is elképzelt: a szánon menekülőket kétféle variációban is megrajzolta, és a korcsolyázókról is készített egy vázlatot. A januári tusrajzokat egy kész, nyomtatott 1925. januári naptárlaphoz ragasztotta úgy, hogy az egyes változatokat felülről, jobbról vagy balról lehetett a naptárrész fölé hajtani.
A februári lapokon Jaschik csak a fejlécet rajzolta meg, és ehhez a hónaphoz – a számtalan választási lehetőséget szemléltetve – három lapon három különböző regényt mutatott be: a Szegény gazdagokat egy párbajjelenettel, Az új földesurat gátat építő alakokkal és az Egy az Istent a Colosseumban ernyő alatt dolgozó festőművésszel. (A vázlatokkal együtt megmaradt az a nyomtatott, fejléces 1924-es februári naptárlap is, amelyet mintának használt, és amely miatt a február hónap 29 naposként szerepel a Jaschik rajzolta fejléceken, holott 1925 nem volt szökőév.)
További három februári vázlat a naptár lehetséges tematikájának másik koncepcióját jeleníti meg, a művész ezt is feltüntette a lapok alján: Jókai életének 12 epizódja. Ebből a sorozatból is három maradt fenn, az egyik egy színpadkép a kulisszák felől nézve, egy nőalakkal a kompozíció középpontjában – aki minden bizonnyal Laborfalvi Róza lehet az 1848. március 15-i Bánk bán-előadáson. Ennél a jelenetnél nincsen évszám, ezzel szemben az 1851-gyel jelzett képen annyit látunk, hogy Jókai elgondolkodva ül az íróasztalánál – Jaschik ezzel feltehetően nem annyira az Erdély aranykora írására, mint inkább a Bach-korszak kezdetére utalt. Különös az a lap is, amelyen az esernyős tömeg a Nemzeti dalt hallgatja a Nemzeti Múzeumnál, mert a jelenet mellett – talán valamiféle cenzúra megtévesztésére – az évszám nem 1848, hanem 1818, a jelenet alatt pedig a Politikai divatok cím olvasható, annak ellenére, hogy Jaschik erre a lapra is ráírta, hogy Jókai életének 12 epizódja.
Nem tudjuk, készített-e Jaschik Álmos további lapokat is a Jókai-kalendárium számára. A fennmaradt tusrajzok a Jókai-életmű alapos ismeretéről tanúskodnak, ugyanakkor képet adnak arról, hogyan látta Jaschik a 19. század magyar történelmét. A művész valószínűleg nem megbízásra, hanem saját kezdeményezés gyanánt készítette a Jókai-kalendárium vázlatait 1924-ben.