Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
Jókai Mór: Az arany ember
Nyomtatvány | 1872 | Pest | A 928/1-2
Jókai Mór 1872-ben megjelent, Az arany ember című regénye kétségkívül az író egyik legjelentősebb és legnépszerűbb munkája, a magyar nyelvű regényirodalom kiemelkedő remekműve. A szerző noteszjegyzetei alapján úgy tűnik, 1870 és 1872 között készülhetett. Eredetileg Jókai lapjában, A Hon tárcarovatában jelent meg 121 folytatásban, s csak ezt követően adták ki ötkötetes könyvformátumban az Athenaeum gondozásában.
Később német, dán, cseh, lengyel, svéd, holland, francia, olasz, orosz, angol, amerikai-angol, rutén, örmény, észt, szerb, lett, román, spanyol, török, bolgár, szlovák és szlovén nyelvre is lefordították. Érdekesség, hogy német kiadására már a magyar megjelenés előtt szerződést kötöttek a szerzővel.
1894 körül Bródy Sándor megírta a mű rövidített, ifjúsági változatát is, melynek címe A rózsák szigete volt. A regény drámai változatát maga Jókai készítette el. A népszerűségéhez nagyban hozzájárult, hogy – a hangjátékra való átültetések mellett – négy filmadaptáció számára is alapul szolgált: a legismertebb változat a Gertler Viktor rendezte, 1962-es földolgozás, mely válogatott színészgárdájával a Kádár-korszak egyik jelentős közönségsikere volt.
A szakirodalom sokat foglalkozott a regény szereplőinek valós mintáival, életrajzi hátterével. Ismert az az elképzelés, hogy Noémi alakját talán gyámleánya, Lukanics Ottília ihlette, akihez a mű keletkezésének idejében – Mikszáth Kálmán és Eötvös Károly szerint – mélyebb érzelmi szálak fűzhették az írót. Értelmezhető a meglehetősen nyugtalanító, „mesés” véget érő történet úgy is, hogy Jókai lemondó, fájdalmasan pesszimistává váló világszemléletének tükre. A kritika gyakorta illeti a „legpoétikusabb” jelzővel a művet, ezt talán az eleven karaktereknek, kiváló lélekábrázolásának köszönheti.
Maga a szerző is ezt a könyvet vallotta kedvencének az 1896-os Nemzeti kiadáshoz írott utószavában: „Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve: ezt fordították le a legtöbb nyelvre […]”. Jókai kedvenc regényeiből több példányt is megőrzött a könyvtárában: jelen kötet egy első kiadás, mely Jókai tulajdona volt.
Az eredeti zöld papírkötés hiányzik a Méhner Vilmos könyvkötő címkéjével ellátott, lila vászon átkötésű, gerincaranyozású, pávatollas metszéssel díszített példányról. Az első három kötetben elvétve ceruzás szövegjelölések találhatók. Egykori tulajdonosát és öröklődési útvonalát a benne található pecsét jelzi: „Jókai-hagyaték Petőfi-ház”.
MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye