

Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
Jókai Mórnak az Akadémiai album számára készült portréja
Fotó | 1864 | Pest | F.2578.2
Jókait 1858. december 15-én választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1861-től rendes, 1883-ban tiszteletbeli, 1892-ben pedig már igazgatói tag lett.
1859-ben tartotta meg székfoglaló előadását A magyar néphumorról címmel, melyben a következőket mondta: „Ha engem valaki számadásra talál vonni: mi jogon foglalom a helyet derék szaktudósaink nagy tekintélyű sorában? nem fogom neki azt felelni, hogy íme írtam kilencvenegy kötet regényt és egyebet, mert azok valószínűleg néhány lustrum [azaz néhányszor „öt év”, az ókori Rómában ötévente tartott népszámlálások után bemutatott áldozat – K. A.] elmúltával Dugonicsnak [Dugonics András, az Etelka című első magyar nyelvű regény szerzője – K. A.] azon kora előtt közkedvességű regényei szomszédságában fogják pihenni a boldog elfeledés álmát; – de fogom mondani azt: íme kötetekben gyűjtöttem össze a magyar néphumor elszórt adalékait, ezeket hagytam az utókornak; és ezek a kötetek élni fognak és tanúskodni, míg a magyar él; az pedig él – míg a világ áll.” Előadása az 1857-ben már bővített kiadásban megjelent A magyar nép adomái című munkájára támaszkodott, mely a magyar népi humor összegyűjtésére vállalkozott.
Jókai arcképe a cseh származású Schrecker Ignác fotográfus pesti, Bálvány utca 3. alatti műtermében készült. Élclapjában, Az Üstökösben a következő adomát mesélte el 1868-ban róla: „Schrecker pesti fényképész műtermében ezelőtt néhány évvel egy úr jelent meg levétetés végett. A fényképész odaállította a gép elé, nekiszögezte az üvegágyút s elkezdte a fényképezést. – Kérem uram –, így szólítá meg a mogorván maga elé néző vendéget – szíveskedjék valamivel vidámabban nézni, így nagyon szomorú arcképe lesz. – Ne kívánja azt tőlem – felelt a vendég – elfeledtem én a vidám arczot még 1849-ben. – Ez a vendég József főherceg, a magyar király unokaöccse volt. – Ezt a József főherceget pedig most nevezték ki a magyar honvédsereg főparancsnokává.”
Schrecker felvételének apropója az 1865 decemberében megnyíló akadémiai palotaépület ünnepélyes átadása volt, s erre az alkalomra a fotográfus egy díszalbummal készült, amely 250 akadémikus fényképét gyűjtötte egybe. Báró Eötvös József, az Akadémia alelnöke, majd későbbi elnöke maga kérte levélben és újsághirdetésben az akadémikusokat, hogy keressék föl Schrecker műtermét a portrékészítés végett. Az album előfizetéseiből befolyt összeget a fényképész az Írói Segélyegylet javára ajánlotta föl, az elkészült portrék egy válogatásából kiállítást is szervezett a Tigris Fogadóban.
Schrecker Ignác felvétele
MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye