Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
Jókai váltója
Kézirat | 1880. április 30. | Budapest | V. 2582/10
Révai Mór János Írók, könyvek, kiadók című visszaemlékezése külön fejezetet szentel az író pénzügyeinek: „Időnként el volt terjedve annak a híre, hogy Jókai el van adósodva […] Mikor mi »átvettük« Jókait 1880-ban, ő ezeken az ügyeken jóformán már túl volt. Jókai maga igen rezerváltan nyilatkozott ezekről, tőle alig lehetett valamit is megtudni. Egy ízben említette nekem, hogy volt egy »barátja«, akinek ő váltót zsirált, azután lejáratkor meghosszabbította újra. Zsirálta a meghosszabbítási váltót, anélkül, hogy az első lejárt váltót visszakapta volna; ez igy ismétlődött negyedévről-negyedévre, ő biztosra vette, hogy barátja az előző váltókat megsemmisítette, nem akarta megsérteni esetleges kérdezősködésekkel, míg egyszer csak kisült, hogy valaki az összes általa aláirt váltókat - állítólag 30-40.000 forintra rúgott az összeg - ellene érvényesíti.”
A Révai Testvérek kiadóvállalat többször rendezte Jókait váltóadósságait, melyek egy része valóban a barátok megsegítéséből adódott, java részük azonban Jókai költséges életviteléből – a változó, pesti lakhelyek, a svábhegyi és a balatonfüredi villa fenntartásából – adódtak.
Jókai szétszóródott hagyatéka több tucat váltót őriz. Az itt látható váltó egy un. idegen váltó, aminek a kibocsájtója a politikus unokaöccse, a parlament a pénzügyi bizottságának egyik vezető alakja, Hegedűs Sándor és az elfogadó, az adós Jókai Mór. A váltóban Hegedűs felszólítja az írót, hogy fizessen György Aladárnak, mivel Jókai Mór pénzzel tartozik Hegedűsnek. Hogy ez a valóságban igaz volt-e vagy sem, az nem tudható. Így azonban egy körbetartozásként olvasható az eset: Hegedüs tartozott György Aladárnak, de helyette Jókainak kellett fizetni a Hegedűssel szembeni tartozás okán. A történet mindenesetre jelzi, hogy ez idő tájt Jókai nem lehetett hitelképes: vagy nem volt pénze, vagy nem tudott rendszeresen fizetni.
György Aladár a váltót a bankra „forgatta” még a kiállítás napján. Az Pesti Hazai Első Takarékpénztár a fizetési kötelezvény hátlapjára írt nagybetűs rájegyzése szerint augusztus 30-án kezdte behajtani a váltó értékét. A váltót az esedékesség napján vagy annak évfordulóján lehetett behajtani. Az irat megőrzője vélhetően ugyanaz a személy, aki végül kifizette a tartozást.
Az író pénzgondjai a Révai Testvérekkel való életmű-megállapodást követően rendeződtek, akik gondosan ügyeltek arra, hogy munkatársuk minél kevesebb váltót írjon alá.
MNMKK PIM gyűjteménye