Jókai 200 szabadon
Az MNMKK válogatása a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódóan
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé teszi tagintézményeinek – az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Magyar Természettudományi Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak – az íróhoz kapcsolódó műtárgyait, válogat a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
A 200 Petőfi szabadon weboldalhoz hasonlóan a látogató szabadon barangolhat a kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Szándékunk szerint nem csupán Jókai életrajza és regényei kerülnek majd közelebb a nagyközönséghez, hanem hihetetlenül szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenysége is. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
A képek és a szövegek egyaránt a minőségi szórakozást, ismeretszerzést kereső látogató érdeklődésére tarthatnak számot, elsősorban érdekességeket, különlegesen értékes műtárgyakat válogattunk ki a nyilvánossá tétel során.
Megismerkedhetünk például Jókai komáromi gyermekkorának tárgyi emlékeivel, ezeket az ereklyéket haláláig őrizte az író. Fiatalkorának igazi ambíciója, hogy festő lesz, ezekből a képekből, rajzokból is közzéteszünk egy színes válogatást. A szerkesztő, hírlapíró Jókait számos ritka, egyedi értékű folyóirat, a mohó tudásszomjjal olvasó, a történetírás és a természettudomány iránt elkötelezett szerzőt könyvtára kincsei mutatják be.
Jókai az első szerző, aki tudatosan és kedvvel áll a korszak legkiválóbb fényképészeinek kamerája elé, a sokféle arckép, beállítás és a személyes terek sokasága beszippantják a nézőt, aligha lehet elszakadni e virtuális fényképalbum lapozgatásától.
Kevés szerzőből lesz „írófejedelem”, Jókai 50. szerzői jubileumának tárgyi emlékei a magyar irodalom- és mentalitástörténet sajátos, izgalmas fejezetébe engednek bepillantást.
S természetesen a legközvetlenebb, személyes kapcsolatot a látogatóval Jókai jellegzetes lila tintával írott, gyöngybetűs, karakteres sorai jelentik. Révai Mór, az író elkötelezett híve, kiadója így vallott róla: „Milyen Jókai kézirata? A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam. Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megolvasta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon. Oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás.”
A felület létrehozása a következő munkatársak közös munkájának eredménye:
SZERKESZTŐ: dr. Kalla Zsuzsa (PIM)
PROJEKTKOORDINÁCIÓ: dr. Kodolányi Judit (PIM), Mihály Eszter (OSZK)
TAGINTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ: Hajabácsné dr. Dobos Dóra (MKVM), Mihály Eszter (OSZK), Nagy Anita (SOM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM)
OLVASÓSZERKESZTŐ: Komáromi Csaba (PIM)
LEKTORÁLÁS: E. Csorba Csilla (PIM)
ONLINE FELÜLET SZERKESZTÉSE: Czékmány Anna (PIM), Erlitz János (PIM), Márton Brigitta (PIM)
SZÖVEGEK:
Kéziratok: Baranyai Laura (OSZK), Földesi Ferenc (OSZK), Nagy Anita (SOM), Parragi Márta (PIM), dr. Rózsafalvi Zsuzsanna (PIM)
Nyomtatványok: dr. Csiszár Mirella (PIM), Mészáros Tibor (PIM), Mézes Ádám (MNM), Nagy Réka (PIM), Owaimer Oliver (PIM), dr. Rajnai Edit (OSZK)
Fotók: E. Csorba Csilla (PIM), Gáspár Balázs (PIM), dr. Kemény Aranka (PIM), dr. Lengyel Beatrix (MNM), Lukács Ágota (PIM), Matuszka Angéla (MTM)
Képzőművészeti alkotások: E. Csorba Csilla (PIM), Lukács Ágota (PIM), Madár Mária (PIM), dr. Mészáros Zsolt (PIM), Pallag Márta (MNM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), dr. Serfőző Szabolcs (MNM),
Tárgyak: dr. Bauer Norbert (MTM), Darabos Edit DLA (IMM), dr. Erdei Boglárka (MTM), Évinger Sándor (MTM), dr. Fuisz Tibor (MTM), dr. Gasparik Mihály (MTM), Horányi Ildikó (SOM), dr. Horváth Tünde (MTM), Kálosi Ildikó (IMM), dr. Kovács Ida (PIM), dr. Lovay Zsuzsanna (IMM), Nagy Györgyi (IMM), dr. Pandur Ildikó (IMM), dr. Papp Gábor (MTM), dr. Prékopa Ágnes (IMM), Radványi Diána (IMM), Semsey Balázs (IMM), Semsey Réka (IMM), dr. Szél Győző (MTM), Zeke Zsuzsanna (PIM)
RESTAURÁLÁS, DIGITALIZÁLÁS: Balogh Sándor (PIM), Bartha Levente (PIM), dr. Bauer Norbert (MTM), Bényi Andrea (MTM), Birtalan Zsolt (PIM), Budai Éva (MTM), Dunai Sarolta (PIM), Gaskó Jutka (MNM), Gál Csaba (PIM), Grabant Aranka (MTM), Jámbor Emese (MTM), Katona Gergely (MTM), Maurizio Ceccarelli (MNM), Peller Tamás (PIM), Szabados Tamás (MTM), Soltészné Haranghy Ágnes (IMM), Thurnayné Mijátovits Zorka (PIM), Turbéky Eszter (MTM), Urbán Jonatán (IMM)
Szentgyörgyi József Mondolata Jókai édesapjának könyvtárából
Nyomtatvány | 1813 | Dicshalom [Veszprém] | 1.728-P
A Mondolat a magyar nyelvújítás talán leghíresebb dokumentuma, mely élesen bírálta Kazinczy Ferenc és köre nyelvújító törekvéseit. A nyelvújítókkal szimpatizáló Szentgyörgyi József tréfás szándékú írását Somogyi Gedeon nyelvész szerkesztette és adta ki Kazinczy-ellenes gúnyiratként 1813-ban Veszprémben. A röpirat jól felismerhetően Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és Barczafalvi Szabó Dávid munkásságát felhasználva mutatott rá a nyelvújítás túlzásaira. Nem is maradt reakció nélkül: Kölcsey Ferenc és Szemere Pál a Felelet a Mondolatra című munkájukkal adtak rá csípős választ 1815-ben.
Jókai Mór vélhetően az édesapjától örökölt egy példányt a Mondolat első, eredeti kiadásából. Jókay József aktív közéleti és kulturális életet élt, hadnagyként részt vett a szerencsétlen kimenetelű 1809-es, Napóleon elleni győri ütközetben is.
Saját bevallása szerint igen elmélyült figyelemmel követte a magyar költőket: „Mert én, a poétáknak különös kedvelője lévén, nemzetünknek nem csak a közhírre érdemesebb, de még a gyengébb, s nem csak az újabb, hanem a hajdanibb poétáit is szorgalommal s figyelemmel szoktam olvasgatni, s ahol mi különösebbet lelek, azt egy látással nem szoktam abbahagyni.” Az édesapa – ha nem is vált művésszé – a fiához hasonló, sokoldalú személyiség lehetett. Színikritikákat jegyzett a Tudományos Gyűjteményben; verseket másolt, például Csokonai valamennyi munkáját; kéziratban maradt irodalomtörténeti életrajzzal is kísérletezett; sőt a szakirodalom illusztrátorként is számon tartja a nevét.
Az idősebb Jókay bőséges bejegyzéssel látta el saját tulajdonú Mondolatát, melyek alapján úgy tűnik, kifejezetten örömét lelte benne, s valamelyest egyetérthetett a nyelvújítás túlzásait kritizáló dunántúli ortológusokkal. A címlap melletti hírhedt Kazinczy-karikatúra mellé a következőt jegyezte föl függőleges írással: „Kazinczy a’ Pégazushoz viszi kantzáját hágatni.” A számozással fölfejtett Zafyr Czenczi álnévhez a következő kommentárt fűzte: „Anagramma mellyből ki jön hogy ezen könyvnek auctora kit igyekszik eszére hozni tudniillik Kazintzy Ferencet […]”. A megrongált, csonka példány utolsó lapján mintha ráismert volna a saját vidékén terjedő neologizmusokra is: „éppen ezen a’ módon írnak és beszélnek a mi tájékunkon lévő minden Pápista Magyar Tudósok […]”.
A könyv tanújele annak, hogy Jókai Mór írói kibontakozásában – a tehetsége mellett – döntő szerepe lehetett a művészetekre nyitott családi háttérnek. S nemcsak az anyagi és egyéb támogatás játszhatott nagy szerepet, hanem az édesapa példája is követendő minta lehetett az író előtt.
MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye