A nemzeti könyvtár kutató munkatársai óriási szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozómunka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adnak közre egyet-egyet a könyvtár blogjában. A sorozat 128. részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa Ex libris gyűjtők, gyűjtemények címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Nagy Józsefet és gyűjteményét mutatja be.
Nagy József 1903–1946 között Debrecenben a városi, majd a református kollégium fiúiskolájában tanított. Bel- és külföldi utazásai során is főleg a művészeti és történeti értékek érdekelték. 1908-tól 1950-ig volt tagja a Magyar Numizmatikai Társulatnak, jelentős éremgyűjteményt hozott létre. Néprajzi érdeklődésének megfelelően népművészeti tárgyakat, hímes tojásokat is gyűjtött. A Művészet és a Magyar Iparművészet című folyóiratokban közölt ex librisek által figyelt fel erre a kisgrafikai műfajra. A város helytörténetével, a debreceni rézmetsző diákok tevékenységével foglalkozva példát láthatott a könyvjegykészítésre és -gyűjtésre. Felfedezte Erőss Gábor a Debreceni Református Kollégium számára metszett ex librisét, ezt a Debreceni Képes Kalendárium 1918-as évfolyamában publikálta.
Már jóval az I. világháború előtt nekifogott a gyűjtésnek. Első két ex librisét Toroczkai Oszvald alkotta 1908-ban egy csikós ábrájával, a másikon Anonymus szobrával; a technikájuk tollrajz, illetve vízfesték. Ex librisein gyakori a népies ábrázolás (virág, edény, váza) és az életkép (sétáló férfi, réten ülő nőalak, olvasó ember, csikós a pusztán). E művek többségükben egyúttal a magyar nemzeti karakterológia meghatározó vonásait tükrözik. Férfi látható kezében népi kerámiával, bokállyal Nagy Sándor János alábbi alkotásán.
A következő években Dienes János, Király Jenő, Bakoss Tibor alkottak számára könyvjegyet. A gyűjtők ekkoriban a Szent György Céhben tömörültek, melynek Nagy József is tagja lett; az egyesület 1913-as kiállításán az ő lapjai is szerepeltek. De nevével találkozhatunk már a Kultura című folyóirat (kiadó: Röttig Gusztáv és Fia, Sopron) 1911-es gyűjtő- és cserelistáján is, melyen Toroczkai- és Dienes-lapokat kínált.
Komoly szerepe volt az akkor még gimnazista Haranghy Jenő érdeklődésének ex librisek felé terelésében. A következő évtizedekben számos könyvjegyet készíttetett vele, grafikáinak az egyik legaktívabb gyűjtője lett, cikket is megjelentetett e művekről. Haranghy több ex librist alkotott a Nagy család többi tagja (Nagy Buda és Attila, a Nagy testvérek) számára is. Nagy József lánya, Nagy Aranka részére babázó kislányt ábrázoló ex librist készített 1911-ben (op. 7).
A nemzeti könyvtár blogját elolvasva azt is megtudhatjuk, hogy mikor került sor az az első vidéki ex libris kiállításra, hogyan folytatott Nagy József lelkes propagandát az ex libris megismertetése céljából, mely lapokban publikált, milyen szerepe volt a debreceni Ajtósi Dürer Céh létrehozásában és kire hagyta debreceni vonatkozású ex libriseit.
Szöveg és képek forrása: MNMKK Országos Széchényi Könyvtár blogja
