A kanadai Dionne ötös ikrek a valóságban és a játékvilágban

Hírek

Az MNMKK Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött Karlócai-féle játékhagyaték egyik emblematikus darabja a kanadai Dionne ötös ikrek babacsoportja. Ritkaságszámba megy, hogy játékszerek emberi sorsokat idézzenek fel. E babák azonban éppen ilyenek.

A kanadai Dionne ötös ikrek babacsoportja, 1930-as évek (MKVM_JK_2023.60.1.1-14.) Fotó: Nagy Géza/ MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A kanadai Dionne ötös ikrek babacsoportja, 1930-as évek (MKVM_JK_2023.60.1.1-14.) Fotó: Nagy Géza/ MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

1934. május 28-án a kanadai Ontario tartomány Corbeile nevű településén Elzire Dionne egy szerény farmházban leány ötös ikreket hozott világra. Émilie, Yvonne, Cécile, Marie és Annette nevét szinte születésük pillanatában megismerte a világ, hiszen ők voltak mai tudásunk szerint az első életben maradt ötös ikrek. Világra jövetelük, majd fejlődésük orvosi bravúr, világszenzáció volt. A kislányok azonban pillanatokon belül a gazdaság és a kereskedelem eszközeivé váltak.

Az ötös ikrek életük első öt évében nemzetközi hírességek lettek: három hollywoodi filmben szerepeltek, nevükkel többek között csukamájolajat, írógépet, automobilt, édességet, szappant és fogkrémet is el lehetett adni. Orvosuk, Allan Roy Dafoe ugyancsak világhírű lett. A kislányok egyéves korukban Ontario tartomány gyámsága alá kerültek, Dafoe-t nevezték ki első számú felügyelőjüknek. Szülőhelyükhöz közel, egy medencével és játszótérrel felszerelt szanatóriumot (gyermekotthont) építettek a lányok számára, mely Quintland néven Kanada Niagara-vízesésnél is népszerűbb turisztikai célpontja volt az 1930-1940-es években. A lányok apja, Oliva Dionne szuvenírboltot üzemeltetett Quintland területén, ahol a lányok nevével és fotójával szinte bármit el lehetett adni.

Turisták milliói keltek útra, hogy egy üvegfal mögött láthassák az ikreket, akiknek napirendjéről, egészségi állapotáról, fejlődéséről a sajtó folyamatos tájékoztatást nyújtott. Orvosok és ápolók gondoskodtak a kislányokról, akik visszaemlékezésükben „emberi állatkertként” és cirkuszként jellemezték az időszakot. Becslések szerint Quintland egy évtized alatt közel 500 millió dollár bevételt hozott Ontario tartománynak a nagy gazdasági világválságot követő években, ami nagyban hozzájárult a térség turisztikai fellendüléséhez. A gazdasági kilátástalanság időszakában az ikrek az optimizmust és a reményt testesítették meg az emberek számára. A kislányok azonban hatalmas árat fizettek mindezért: a gazdasági kizsákmányolás, a normálistól messzemenően eltérő gyermekkor megpecsételte sorsukat. Bár bankszámlájukon szép összeg gyülekezett, annak csak töredékéhez jutottak hozzá később.

A családjuktól és kortársaiktól elzártan élő gyermekek kilencéves korukban kerültek vissza hosszú pereskedés után szüleikhez és hét testvérükhöz. A visszatérés azonban nem jelentette a boldog családi élet kezdetét. Életüket a médiafelhajtáson túl továbbra is az elszigeteltség és a szigorú napirend határozta meg, melyhez konfliktusokkal teli, feszült családi légkör társult. A lányok 18 éves korukban elhagyták a szülői házat, szüleikkel lényegében megszakították a kapcsolatot.

Szülőházukban jelenleg múzeum működik, ahol személyes tárgyak mellett az ikrek ihletésére készült játékbabák is várják a látogatókat.

Sok babagyár szerette volna megragadni a szokatlan esemény által felkínált piaci lehetőségeket, azonban csak az amerikai Alexander Doll Co. kapta meg az engedélyt, hogy 1936-ban védjegyként bejegyeztethesse az Egyesült Államokban a Dionne Ötös Ikreket. Az 1923 óta a mai napig működő babagyár kiváló minőségű gyártmányairól ismert. 

Az amerikai gyártó több korai babáját hírességek vagy regényalakok sugallták, így Shirley Temple, az 1930-as évek népszerű gyerekszínésze, vagy az Elfújta a szél hősnője, Scarlett O’Hara. Az élő személyekről, gyermekekről mintázott babák a nagyipari játékgyártás területén a 20. század elején jelentek meg karakterbaba néven. 1909-ben a német Kämmer és Reinhardt cég jegyeztette be az elnevezést. Az arcvonások minél életszerűbb megmintázását a gyártók szobrászművészekre bízták, akiknek a keze alatt vidám és morcos tekintetű, sőt még síró babafejek is készültek.

A Baby nevű első bejegyzett karakterbaba csecsemőt mintázott, de még ugyanebben az évben több különféle gyermekarcot ábrázoló típus jelent meg a piacon. A karakterbaba az újdonság erejével hatott az idealizált szépségű, divatosan öltöztetett francia és német hölgybabák mellett. A típus újszerűségét mutatja, hogy 1913-ban a Kertész Tódor által alapított üzlet kínálatában „modern babák” néven „kis gyermekek élethű arckifejezésével” ábrázolt játékbabák szerepeltek. Az 1930-as években a magyar vásárlók már számtalan karakterbaba közül válogathattak.

Karakterbaba-kínálat Liebner bácsi árjegyzékéből, 1938-39. (MKVM_K_75.213.1.) Fotó: MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Karakterbaba-kínálat Liebner bácsi árjegyzékéből, 1938-39. (MKVM_K_75.213.1.) Fotó: MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Madame Alexander-féle ötös ikrek első generációját 1935 tavaszán hozták ki. A hajlított lábú csecsemőbabák ülni is tudnak. 1937-ben, két évvel azután, hogy a bébiket megalkották, piacra kerültek a Dionne tipegők, a sorozat lépést tartott a valódi ötös ikrek fejlődésével. A Dionne bébiket árulták saját kiságyukba fektetve, egy közös párnázott ágyban, de még hintaágyban és libikókával is, egyes szettekhez játék bútorok is tartoztak. 

A Karlócai-gyűjteményben lévő babák nem Amerikában, hanem a német Ernst Heubach köppelsdorfi gyárában készültek. A jó nevű gyártó 1885-től állított elő biszkvitfejeket saját, illetve más gyártók babái számára, etnikumokat megjelenítő karakterbabái jellegzetes termékei körébe tartoznak.

A teljes cikk a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum oldalán olvasható,