Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum épületében február 10-12. között megrendezett szakmai fórumon megjelentek a legújabb interdiszciplináris irányzatok, kutatási módszerek és irányok: elméleti alapkutatásokról, környezetrégészetről, archeometriáról, bioarcheológiáról, tájrégészetről, valamint település- és háztartásrégészetről is szó volt a három nap negyvenhárom előadásában.
A konferencia első napján az őskori régészet, a második napon a római kortól az Árpád-korig tartó időszak, a harmadikon az Árpád-kortól a kora újkorig terjedő tematikák a Kárpát-medence régészetének minden fontos korszakát érintették. Az előadások egyúttal ismertették a közösség bevonásával megtalált kincsleleteket, a különböző interdiszciplináris módszerek alkalmazásával kinyerhető új adatokat, értelmezéseket, valamint a nemrégiben Kiváló kutatási infrastruktúra díjjal kitüntetett Archaeometriai Laborban zajló vizsgálatokat.
Az MNMKK MNM Nemzeti Régészeti Intézet évente több mint egymillió négyzetméteren végez, illetve koordinál régészeti feltárásokat, és ezen főtevékenysége mellett hozott létre egy olyan innovatív, interdiszciplináris kutatásokat alkalmazó, országos jelentőségű tudásközpontot, amelyben több kutatást a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal is támogat.
A háromnapos konferencia a szerteágazó tudományos vizsgálatok esszenciájának tekinthető, amelyben megtalálhatjuk az emberi megtelepedés legkorábbi magyarországi lenyomatát őrző vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyet, az őskori térhasználat mintázatait többek között Hódmezővásárhelyről, Abonyból, Százhalombattáról és a Váli-völgyből, a római őrállomást Hatvan-Nagygomboson, a pátyi avar kori fegyveres sírt, az avar kori megtelepedés lehetséges környezeti motivációit Közép-Erdélyben, a zalavári ásatásokat, az esztergomi járás késő Árpád-kori erősségeit, a pálos kolostorok kutatásait, a budai archeozoológiai kutatásokat és a múzeum legjelentősebb aranykincsleletein végzett természettudományos vizsgálatokat.
Forrás: Kultúra.hu
