A Marvelnél is publikált Futaki Attila egyik utolsó műve egy Petőfi-képregény-adaptáció

Hírek

Futaki Attila egyik utolsó, be nem fejezett alkotását, Petőfi Sándor Az apostol című művének képregény-adaptációját mutatták be május 6-án az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. A Képes Krónikák Kiadó gondozásában megjelent, művészi gonddal elkészített, nagy méretű albumban vannak hiányos kockák, úgynevezett panelek, amelyekhez nem készültek rajzok, ott Kántor Mihály forgatókönyvíró, alkotótárs szövegét olvashatjuk.

Az est és maga a kötet is kísérlet a hiány pótlására. Ezt a bizonyos hiányt, ami Futaki Attila halálával állt elő (1984–2024), nemcsak a kötet látomásos rajzai mutatják meg, de az üres képhelyek is, így a kötet alkotóin kívül az olvasó is vállalkozhat a lehetetlen küldetésre, azaz befejezni azt, amit Futaki Attila nem fejezhetett be. Az üres képhelyek képzeletbeli megrajzolására, a történet teljessé tételére vállalkoztak az est résztvevői, Kántor Mihály forgatókönyvíró, Mészáros János, a kötetet kiadó Képes Krónikák Kiadó szerkesztője, Németh „Levi” Levente, a kötet alkotó munkatársa és az est házigazdája, Bérczes László rendező, tanár, az Ördögkatlan Fesztivál társigazgatója. Közben a színpad mögötti monitoron látható volt, ahogy a háttérben rajzoló Farkas Lajos a beszélgetés végére számítógépen elkészítette Futaki Attila portréját, hogy rajzon keresztül idézze meg a hiányát.

A könyv létrejöttét, illetve befejezhetetlenségét is szimbolikus motívumok kísérték, például az is, hogy 2023-ban, a Petőfi-bicentenárium évében, a PIM épületében kezdődött a közös gondolkodás arról, hogy Az apostolból képregény készüljön.

Kántor Mihály, Németh „Levi” Levente, Bérczes László és Mészáros János
Kántor Mihály, Németh „Levi” Levente, Bérczes László és Mészáros János

Bérczes László  bevallása szerint nem tud mit kezdeni a képregénnyel, fiatal korában is inkább csak a Rejtő-képregényeket olvasta, de pont ebből a kívülálló pozíciójából tudta izgalmasan irányítani a beszélgetést. Amikor arra kérdezett rá, hogy miért nincsenek szövegek a képeken, azaz miért a kép mellé rendelik az írást, akkor kiderült:

Futakit nem az zavarta, hogy az ő műalkotását úgymond kitakarja a szöveg, hanem – ahogy azt Kántor Mihálytól megtudtuk – már a munkafolyamat elején azt mondta, hogy Petőfi szövege túlságosan is fontos, és méltatlan lenne, ha szövegbuborékba tennék.

Azt javasolta, hogy vegyék ki a szöveget a képből, mert így tudják szolgálni az elbeszélő költeményt, azaz Petőfi művét akarta megtisztelni azzal, hogy a képek mellé rendelte.

Bérczes László szerint a kultúra egy láncolat, amelyben egymás kezét fogjuk, és egymásnak átadjuk azt, amit tudunk. A kultúra láncolata megszakadhat történelmi események vagy más okok miatt, de ekkor jöhet egy gesztus, egy alkotói hozzájárulás, hogy a folyamat mégse szakadjon meg. Hozzátette, hogy a magyar kultúra is láncolat, ebbe tudunk kapaszkodni. Meglátása szerint a könyv megjelenése jóval több, mint gesztus, nem portörlés, a tragikusan fiatalon meghalt alkotóra való megemlékezés, hanem folytatás, újjászületés.

A Marvelnél is publikáló Futaki Attila megkezdett művét az eredeti forgatókönyv alapján fejezte be Cserkuti Dávid, Haragos Péter, Farkas Lajos, Németh Gyula, Levi, Szabó Csaba és Terebesi Gyula. Kántor Mihály forgatókönyvíró mesélt a képregény eredettörténetéről, ami a Petőfi Irodalmi Múzeum falai között kezdődött. Nem tudta pontosan megmondani, hogy kinek az ötlete volt, Demeter Szilárdé vagy Futakié, de úgy gondolja, hogy az igazság valahol közöttük van, félúton. Amikor előálltak az ötlettel, akkor neki épp a a magyar rocktörténeti képregény körül forgott minden gondolata, így meglepődött, amikor Futaki és Demeter arról győzködték, hogy érdemes Az apostolból képregényt alkotni. Akkor még nem is olvasta a művet, de amint hazaért, még aznap este bepótolta, és igent mondott. Bérczes ekkor közbekérdezett: „Na de mire mondtál igent?”

Kántor elárulta: a feladata az volt, hogy a Petőfi által megírt cselekményt oldalakra és panelekre bontsa, azaz iránytűt adjon a rajzolónak, úgy, hogy a mű minden alkotóeleme megmaradjon. Így a grafikus olyan művet alkosson, amely arra ösztönzi az olvasót, hogy a következő oldalra lapozzon. Hozzátette, hogy nem volt nehéz dolga, mert maga az eredeti mű olvastatja magát.

Mészáros János értelmezésében olyan ez az állandóan változó, dinamikus együttműködés, mintha két filmrendező dolgozna össze, miközben mindkettőjüknek fut egy film a fejében. Az egyik leírni tudja, a másik pedig megrajzolni, beállításról beállításra, mozdulatról mozdulatra, árnyékról árnyékra. A mi fejünkben is lehet egy árnyékról árnyékra felvillanó film, de maga az elbeszélő költemény felütése is kimondottan filmszerű:

„Az óra nyelve éjfélt hirdetett. 

Kegyetlen téli éj vala,

A téli éjszakák két zsarnoka

Uralkodott: 

A hideg és sötétség. 

Födél alatt volt a világ, 

Ki is kisértené az istent 

Ilyenkor szabad ég alatt?”

Persze amíg olyan alkotások születnek, mint Az apostol, addig biztos, hogy van födél a világ fölött, és van, ami megvédjen a sötétséggel szemben.

 

Forrás: Kultúra.hu

Fotó: Hegyi Júlia Lili / Kultúra.hu