Fazekas Zoltán, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának munkatársa hívta fel a figyelmünket a földgömbről szóló első híradásra. A Pesti Napló hasábjain már 1862-ben értesülhettek az olvasók arról, hogy „Perczel Mór fivére László, Komárom megye volt. alk. csendbiztosa, s kömlődi lakos, egy 4 láb átmérőjű földtekét készített, s azt a nemzeti múzeumnak ajándékozá. Ugyancsak Perczel László, aki, hogy mily kitűnöleg és geometriai pontossággal rajzol, a jelen földtekéje mutatja, a londoni kiállításra is készített volna – mint halljuk, egy ennél nagyobb földgömböt, de a mely valami véletlen malheur folytán, midőn már majdnem teljesen készen volt, leesett és behorpadt, – lehet azonban, hogy e sérülése helyreállítható. A múzeumnak ajándékozott glóbuson az asztalosmunkát Mihályi Józsa, a rézöntő munkát pedig Stark József ügyes tatai mesterek készítették.”
A különleges világműtérképet 1881 szeptemberében a velencei Nemzetközi Térképkiállításon is megcsodálhatta a közönség, de a híradások szerint a 132 centiméter átmérőjű földgömb sem az ajtón, sem ablakon be nem fért be a kiállítás helyiségébe, ezért az archívum nagytermében volt kiállítva. Ezen a nemzetközi megméretésen a Magyar Nemzeti Múzeum által kiállított történeti-földrajz témakörbe tartozó gyűjtemény „lettera di distinzione” helyezést nyert el.
– Ezt az elismerést csak testületek kaphatták, valójában „soron kívüli első jutalmat” jelentett – jegyzi meg Fazekas Zoltán.
A Perczel László által készített különleges glóbusz faszerkezetű, papírmaséra vannak felragasztva a szabálytalan alakú pergamenpapírok, amelyek a kézi rajzolású térképszelvények hordozófelületei.
– Lakkréteggel van kezelve, de a pergamenpapírok az eltelt éveknek tudhatóan erősen besárgultak. Az ehhez hasonló méretű gömbök esetén egy belső faszerkezet adja a merevítést. A földgömb négylábú állványzaton helyezkedik el, amit egy plusz, ötödik láb erősít meg a keresztmerevítők csatlakozásánál – ismerteti a szakember.
„A földgömb meglehetősen sok települést tüntet fel és általában a fontosabb városokat mind bemutatja. Ott, ahol nem voltak jelentősebb helységek, beérte a kevésbé számottevőkkel is (pl. Perzsiában és Afganisztánban) így – leszámítva az akkor még teljesen ismeretlen területeket – a települések sehol sem hiányoznak teljesen. Afrika belső területein találunk olyan helységneveket, melyek kevéssel a földgömb elkészülte előtt még az európai földrajztudósok körében sem voltak ismertek. A készítőnek tehát az új felfedezéseket tüstént be kellett vezetnie glóbuszára. Sajnos, az egyenlítővidék a földgömböt ért sérülés következtében hiányokat szenvedett. Mikor azután a glóbusz alapos restaurálás alá került, a hiányok már nem voltak pótolhatóak: ugyanakkor viszont rákerült néhány olyan földrajzi név is, mely a glóbusz készítésekor még nem volt meg pl. a Rudolf- és a Stefánia-tó neve Kelet-Afrikában: ezek azonban azonnal megismerhetők, s így nem zavarják a glóbusz korhűségét. Európa, Észak- és Dél-Amerika, Ázsia, Ausztrália túlnyomó része sértetlen maradt” – idézi Ambrus-Fallenbüchl Zoltán 1963-as leírását a mű restaurálását és digitalizálását, valamint a Virtuális Glóbuszok Múzeumában való közzétételét is szorgalmazó dr. Márton Mátyás Egy elfeledett magyar csoda: Perczel László földgömbje – az első „világtérképmű”? című tanulmányában.
A valójában 127,5 cm átmérőjű, 10 milliós méretarányú, színes, kéziratos földgömbről 2019-ben három egyforma, számozott művészi hasonmás készült. Egyik a volt karmelita kolostorban a miniszterelnök dolgozószobáját díszíti, a második példány az Országos Széchényi Könyvtárban tekinthető meg, ahol a 7. emeleti Térképtárban az eredeti Perczel-glóbusz is tanulmányozható, a harmadik példány pedig az ELTE Egyetemi Könyvtárába került.
„Olyan kéziratos gömbről beszélünk, amelynek munkaidő-ráfordítás igénye a legszerényebb becslés szerint is legalább 13–14 ezer munkaóra lehetett, amely idő az előkészítést nem is, csupán az előtervi-tervi és a tisztázati rajzolást tartalmazza” – jegyzi meg dr. Márton Mátyás a már említett írásában.
Ki volt az az ember, aki egy vidéki birtokon képes volt ekkora irdatlan munkát elvégezni?
Perczel László 1827-ben született a Bonyhád melletti Börzsönyben Perczel Sándor és Kajdachi Erzsébet gyermekeként. 1846-ban elvégezte a bécsi császári és királyi katonai akadémiát. Valószínűsíthető, itt szerezte a földgömb szerkesztéséhez elengedhetetlen ismereteket is. Testvére, Perczel Mór az 1848-49-es magyar szabadságharc idején tábornokként szolgált, ő azonban 1848-ban főhadnagyként a császári haderő kötelékében harcolt az itáliai fronton.
– 1850. december 25-én Perczel László elbocsátását kérte a császári haderőtől, 1852-ben megházasodott – a bátyja feleségének húgát, Sárközy Lídiát vette feleségül, majd az apósa birtokára költöztek a Kömlőd melletti Tagyos-pusztára. Négy leányuk és egy fiuk született. Perczel László nem folytatott gazdálkodást, költekező életmódjuk pedig nagy adósságot halmozott fel – sorolta az életút további stációit Fazekas Zoltán. – A kiegyezés után politikai pályára állt, a tatai választókerület országgyűlési képviselője is volt 1876 és 1882 között. Életének önkezűleg vetett véget Péterházán 1897-ben.
Fotó forrása. MNMKK OSZK
