„Köszönöm a csodálatos születésnapi ajándékomat. Minden évben meglep a találékonyság és a hozzáértés. Ezúttal különösen lenyűgözött minden ötlete és utánajárása…” Ezek Sir Winston Churchill köszönő szavai 1951-ből, melyet cukrászának írt a 77. születésnapjára készített kalap formájú, tollakkal díszített tortakölteményért. A címzett pedig nem volt más, mint egy híres magyar cukrász, Floris Frigyes felesége: az akkor már Madame Floris. A család életét és munkásságát mutatja be a Floris – Csokoládék és torták Budapesttől a londoni Sohóig című időszaki kiállítás.
Floris Frigyes, akit eredetileg Friedler Frigyesnek hívtak, nemcsak cukrászként, de kereskedőként és markertingesként is maradandót alkotott, erről árulkodik rendkívül fordulatos és irigylésre méltóan sikeres élete. A narancsos pink enteriőrbe öltöztetett kiállítás röviden, tömören fogalmaz, és felvillanásszerűen mutatja be ezen életút főbb állomásait. A Felvidékről származó Floris az első világháborút követően, iskolái elvégzése után költözött Budapestre, ahol először került kapcsolatba a szakmával: cukrászinasnak szegődött el a Gerbeaud-hoz. Ahogy megtudtam, nem kellett sok időnek eltelnie, hogy elindítsa önálló vállalkozását 1920-ban: Bonbonnerie Floris néven. Ami talán a legnagyobb érdeme és munkásságának különlegessége, hogy nemcsak a csokoládékészítésre, hanem az értékesítésre is komoly erőket fordított. A hálózatok embere volt, hamar felismerte a kapcsolatrendszer fontosságát, mely sikerének egyik kulcsa is lett. Szolidan induló kis vállalkozása hatalmas ipari és kereskedelmi érdekkörré terebélyesedett, rövid időn belül komoly céghálózatot működtetett Budapesten és Európa nagyvárosaiban is.
Korabeli képekkel illusztrált tablókon olvashatunk budapesti üzleteiről, melyek közül az első a Kékgolyó utcában nyílt Bonbonnerie Floris néven. Az egyik legjelentősebb üzlete a mai Vörösmarty téren, az egykori Haas-palotában létesült, ez volt a Floris Kávéház és Cukrászda. A Kaesz Gyula és Strauss Sándor tervezte, belső karzattal rendelkező helyiség rendkívül modernnek számított a korában. A mai Ferenciek terén, az akkori Csáky–Cziráky-palota historizáló bérházában 1923-ban megnyitott cukrászdája iparművészeti szempontból volt meghatározó, tervezője Dankó Ödön volt.
Népszerű volt Margit-szigeti üzlete is a Nádor Szállodában, melyről így írtak a budapesti lapok: „Floris világhíres cukrászdája, ahol naponként gyülekezik Budapest eleganciája.”
A híres cukrász mert nagyot álmodni, és nemzetközileg is terjeszkedett: üzlete volt Bécsben a Grand Hotelben, Prágában, Londonban és Berlinben is. Ezekről az időkről és helyszínekről korabeli fotók és leírások mesélnek a tárlatban, melyek felett – a múltidézésre hangolódva – mindenképpen érdemes hosszasabban is elidőzni.
Floris nemcsak a terjeszkedésben remekelt, de azt is idejekorán felismerte, hogyan lehet összekötni az édességkészítést és a marketinget. Időt, energiát és pénzt fektetett a minőségi design kialakításába, termékei csomagolásától egészen üzletei berendezéséig minden feladattal a kor jeles alkotóművészeit bízta meg. Ennek vezető alakja Kozma Lajos építész, grafikus, iparművész volt, aki a Floris üzletek számára csomagolóanyagokat, dobozokat, reklámkirakatot és berendezési tárgyakat álmodott meg. Együttműködésük példaértékű volt, melynek eredménye mintegy két tucat doboz, csomagolópapír, pecsétbélyeg, céges logó és címer lett. Ezek közül többet ki is állítottak a kurátorok; szemet gyönyörködtető, művészi ihletésű és aprólékos gondossággal megrajzolt terveket, mintákat, árucímkéket. Kozma egyébként iskolát teremtett a magyar édesipari termékek csomagolása terén is. Ahogyan kortársa, Lukáts Kató fogalmazott róla: „A 20-as években az üzleti grafika végre ízlésesebb eszközök felé fordul Magyarországon is, ezt Kozma kezdeményezésének tulajdonítjuk.”
Egyre kiterjedtebb üzleti vállalkozásait és sikereit nem mindenki nézte jó szemmel, az idők folyamán sok ellenséget szerzett magának. Az 1930-as évek gazdasági környezete sem segítette, ezért sorra bezárni kényszerült itthoni és külföldi üzleteit egyaránt. Feleségével felszámolták az életüket Budapesten, és 1934-ben Londonba költöztek. A tárlat második fele ezzel a haláláig tartó időszakkal foglalkozik.
Floris angol cégét a londoni Sohóban, Floris Chocolates Limited néven alapította 1959-ben, mely a királyi beszállítócímet is megkapta. Florisék számos angliai hírességnek és a királyi család tagjainak is sütöttek tortákat. Karrierjének csúcsát jelentette és a valódi hírnevet hozta meg számára az, hogy két étvizeden keresztül készített tortát Winston Churchillnek és feleségének. Ezek valódi műalkotások, mesterművek voltak, és mindig az ünnepelt életművéhez, életmódjához, nevezetes mondásaihoz, jellegzetes tárgyaihoz vagy épp aktuális eseményekhez kapcsolódtak. Igazi médiaszenzációt jelentett Churchill 1946-os szülinapi tortája, melyet a miniszterelnök híres kalapjai díszítettek, mellettük kis plaketteken a dátummal és a helyszínnel. Néhány lépésre a londoni csokoládébolttól megnyitotta kapuit a Floris Bakeries kenyérbolt és cukrászda, amelyet felesége, Korondi Mária vezetett. Madame Floris, ahogy hívták, önálló karriert épített, tudatosan építette fel férje mellett saját imázsát is, olyannyira, hogy az 1950-es évekre ő lett a cég arca.
A kiállítás a múzeum bevezető folyosóján zárul, ahol a híres cukrász életének és bravúros munkásságának megismerése után megcsodálhatjuk a híressé vált Churchill-tortákat, megnézhetjük az eredeti köszönőleveleket is, de csemegézhetünk a cég eredeti, az 1930-as évekből származó cukrászkönyvében is, melyben olyan finomságok receptúrái is feltűnnek, mint a mandulamassza, a tunkolt bonbon fondannal, a hosszú pistás vagy a narancsgolyó. Kiállították az egykori cukrászda étel- és itallapját is, amelyen bizony az édességek mellett befőttek, hűsítő italok, sajtok, ásványvizek, olasz és spanyol borok is szerepeltek.
A kiállítás kurátora dr. Sári Zsolt, társkurátora Jenei Gabriella. A kiállítás 2025. június 30-ig tekinthető meg az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
