Idén Márai Sándor, az egyik legjelentősebb írónk 125. születésnapját is ünnepeljük a magyar költészet napján. Az évforduló kapcsán hívták életre a Márai 125 elnevezésű programsorozatot.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az emlékév eseményeiről rendezett szerdai sajtótájékoztatón Márai Sándor magyarságát és hazaszeretetét emelte ki, melynek kapcsán hangsúlyozta, hogy „magyarnak lenni büszkeség, kiváltság és küldetés”. Ez igaz volt történelmünk korábbi időszakaiban és Márai korában is, valamint napjainkban is érvényes – szögezte le a miniszter.
A politikus rámutatott: "az idei év kulturális emlékezetünk szempontjából igen gazdag, hiszen három születési évfordulót is ünneplünk: Jókai Mór 200, Klebelsberg Kunó 150, Márai Sándor pedig 125 éve született."
A miniszter elmondta, hogy a Márai 125 emlékévhez kapcsolódva a kulturális kormányzat is támogatja az I. kerületi Virág Benedek Házban egy állandó kiállítás létrehozását. Fontosnak tartják, hogy a helyi közösségek is megélhessék mindazt, amit Márai Sándornak jelentett saját közössége, nemzete és egykori lakhelye, Krisztinaváros. Döntés született arról is, hogy újraindítják a Márai-programot, amely „kiváló magyar szerzők műveit ismerteti kiadók és könyvtárak közreműködésével az egész Kárpát-medencében”. Ehhez 200–200 millió forintos támogatást is biztosítanak. Az író által képviselt értékek fontossága miatt álltak a Márai-kiállítás mellé az I. kerületben, illetve segítik Kassán, valamint az egész Kárpát-medencében a Márai Sándorhoz kapcsolódó eseményeket, kezdeményezéseket.
Márai Sándort íróként a polgári értékek őrzőjének tartja a miniszter, amely értékek napjainkban is kiemelkedően fontosak a Kárpát-medencében a nemzeti identitás megőrzésében. Az író életművével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a 20. századi történelem „tanúja és krónikása” volt, aki megélte, elszenvedte a második világháború és a kommunizmus borzalmait is, emigrációra kényszerült, „de soha nem hagyta el hazáját, nyelvét, kultúráját”.
Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökeként méltatta Márai Sándort, valamint hangsúlyozta a Márai 125 emlékév jelentőségét.
Az elnök elmondta, neki személyesen, úgy is, mint szenvedélyes olvasónak Márai az egyik kedvenc prózaírója, aki – hangsúlyozta – még mindig nincs azon a polcon, ahol lennie kéne. „Hihetetlenül pontos mondatokat írt, ha van elegáns próza, akkor az övé az”, és „olyan polgári ethoszt őriz, sirat, közvetít vagy ad át nekünk, melynek letűnte a magyar nemzet egésze szempontjából káros volt, és ami most kezd visszatérni.”
A nemzetközi könyvvásárokon szerzett fél évtizedes tapasztalatai alapján Demeter leszögezte, hogy „két magyar író van, akit bármikor el lehet adni a világpiacon: Márai Sándor és Szabó Magda”. Bár – jegyezte meg – pont őket nem tartja igazán nagyra a hivatalos szépirodalmi kánon hazai képviselőinek egy része.
Demeter Szilárd arról is beszélt, hogy az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi a talán legteljesebb Márai-anyagot, amely az író életművét kutató és hagyatékát gondozó Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató segítségével bővül tovább az író levelezésével, valamint Márai Gábor és felesége hagyatékával, az intézmény honlapján létrehozott Márai-aloldalon pedig minden lényeges tudnivaló megtalálható vele kapcsolatban.
A közgyűjteményi központ elnöke szerint az író hálás kiállítási téma, hiszen Márainak „nem művei, hanem világai vannak, írásaival univerzumokat teremt, figurái pedig olyan személyiségek, akik értékközvetítő erővel bírnak”.
Arra is kitért, hogy a Virág Benedek Házban, ahol méltó helyet kap a Márai Sándort bemutató állandó kiállítás, már működik a PIM Mesemúzeuma is.
Demeter Szilárd végezetül hozzátette, hogy az emlékév kapcsán az MNMKK PIM is kitárja kapuit a Márai-rajongók előtt, majd azzal zárta hozzászólását, hogy „április 11-én, a magyar költészet napján – nem kisebbítve József Attila érdemeit – bátran olvassunk Márai Sándort is”.
Böröcz László, Budavár polgármestere elmondta: arról már tavaly döntött a budavári önkormányzat képviselő-testülete, hogy Márai Sándor születésének 125. évfordulója alkalmából a 2025. április 11-e és 2026. április 11-e közötti időszakban Márai-emlékévet rendeznek, hiszen a „20. század egyik legnagyobb magyar írója húsz évig élt Krisztinavárosban”.
Az emlékév legfontosabb eseménye a Márai Sándorról szóló állandó kiállítás lesz, melyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával és az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeummal való együttműködésben valósítanak meg a krisztinavárosi Virág Benedek Házban.
A polgármester elmondta, Márai emlékét régebben is ápolták az I. kerületben. Szigethy Gábor színháztörténész, rendező már a kilencvenes években nagy sikerű Márai Szalonokat szervezett. A sorozat 2019-ben szakadt meg az akkori kerületi vezetés hozzáállása miatt, majd 2021-től újraindultak és ismét nagyon népszerűek a Márai-estek, amelyeken Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész működnek közre – ismertette a polgármester, majd rátért az április 11-én induló Márai-emlékév eseményeire.
A Márai Sándor állandó kiállítást az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen rendezik meg, ezért a nagyközönség által nem ismert anyagokat is megmutathatnak. A ritkaságszámba menő dokumentumok, valamint a Márai családi hagyatékából származó bútorok különösen értékessé és érdekessé teszik a tárlatot. A Virág Benedek Házban hat szoba ad otthont a kiállításnak, amely tematikája az író kassai korszaka, vándorévei, a budai évtizedek és az emigráció időszaka köré rendeződik.
Fontos eleme lesz a tárlatnak egy, az 1920-as, '30-as évek hangulatát idéző kávéházi tér, hiszen ez volt a kor irodalmi életének megkerülhetetlen színhelye, ráadásul Márai gyakran látogatta a mai művelődési ház (MáraiKult) helyén 1935-ig működő Philadelphia kávéházat is. Értékes relikviákat is láthatnak az érdeklődők az állandó kiállításon, ahol térképen mutatják be Buda és Pest nevezetes kávéméréseit, és az is kiderül, miként lettek ezek az újságírók, költők és írók működésének fő helyszínei.
A Máraival egy kerületben élő művésztársakkal való kapcsolatra is kitérnek a kiállításon, így megjelenik Kosztolányi Dezső, Szabó Dezső, Szerb Antal és Rejtő Jenő emlékezete is.
A Márai-emlékév további programjaiban szerepelnek irodalmi estek, Márai Sándor-emlékséták, rendhagyó irodalomórák, beszélgetéssorozat, filmvetítés. Ősszel színházi fesztivállal és Márai-maratonnal színesítik a programot, utóbbin az író Egy polgár vallomásai című művét olvassák fel 24 órán keresztül.
Az emlékévhez kapcsolódóan az I. kerületi iskolák számára szavalóversenyeket és digitális pályázatokat hirdetnek, a kerületi művészek számára képzőművészeti pályázatok indulnak. A vendéglátóhelyeket arra biztatja az önkormányzat, hogy bővítsék kínálatukat az emlékévhez kapcsolódó különleges termékekkel, például Márai kedvenc ételével vagy egy korhű süteménnyel, esetleg az emlékév logóját idéző desszerttel.
Fotó: Csiki Vivien/Kultúra.hu
