Az ünnepélyes megnyitón dr. Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében elmondta: „Katancsics Mátyás Péter egy tudós, szerzetes, történész, régész, numizmatikus, költő, a pesti egyetem tanára, a felvilágosodás korának klasszikus alakja volt, de életútja és munkássága nem csak ezek és nem csak a biblia fordítása miatt fontos: Katancsics a horvát–magyar barátság kiemelkedő képviselője volt.
A katolicizmus, a keresztény hit és a Szentírás fontos helyet foglal el abban a hosszú sorban, amely összeköt bennünket itt Közép-Európában horvátokat és magyarokat. Erre szeretnénk emlékeztetni a Nemzeti Múzeumba érkező sok százezer látogatót is.”
A tárlatot dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy Katancsics személye és életműve szorosan kapcsolódik mind Horvátországhoz, mind pedig Magyarországhoz. Iskoláit is az akkor egy államközösséghez tartozó két ország területén végezte, dolgozott és tanított mindkét országban. Egyaránt birtokosa volt mind a klasszikus európai, mind a magyar és horvát kultúrának és tudományos ismereteknek.
A műtárgyakat dr. Szvitek Róbert, a kamarakiállítás kurátora mutatta be. Kifejtette, hogy Katancsics Mátyás Péter tisztában volt az anyanyelvi Szentírás-fordítás nemzeti szempontú jelentőségével, ezért 1809-ben nekilátott a fordításnak. Ezt a hatalmas munkát 1816-ig, hét év alatt végezte el. Művét valamennyi katolikus délszlávnak – Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és Bosznia híveinek – szánta. Munkája során a teológiai hűség miatt mindvégig ragaszkodott a szó szerinti fordításhoz. A nyomdai előkészítés Katancsics halála miatt félbeszakadt, de rendtársa, Csevápovics Gergely provinciális folytatta a kézirat sajtó alá rendezését. Miután a mű elnyerte a római és az esztergomi egyházi hatóságok engedélyét, 1831-ben Budán hat kötetben meg is jelent. A kétnyelvű kötetek a horvát fordítás mellett tartalmazzák a latin eredetit is: négy kötet az Ószövetség, kettő pedig az Újszövetség könyveit foglalja magában. Katancsics Szentírás-fordítása kéziratának tisztázatát a Magyar Ferences Könyvtárban őrzik, ahol megtalálható a mű nyomtatott kiadása is.
A Hónap kincse kiállítás egy hónapig látogatható a múzeum Széchényi-termében.
Fotók: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum
