A pénzügyi tudás nem kiváltság, hanem közösségi felelősség. A gondolat bátran lehetne a Pénzmúzeum és Látogatóközpont mottója is, mert valami olyasmit szimbolizál, hogy a pénz nem csupán gazdasági fogalom, de tükör is – rólunk, nekünk, a szokásainkról, a jövőnkről, a szükségleteinkről, a céljainkról, az álmainkról, a kudarcainkról, a befektetett energiáinkról, életünkről és holtunkról. A pénzről való tudás és ismeret kötelesség, melyet ha értő figyelemmel közvetítenek felénk, könnyedén válhat magabiztos készséggé, kollektív bázissá, közösen megélt fejlődéspillanattá, történetté, élménnyé, sorsfonallá.
Van egy hely Budapesten, ahol a pénz nem csupán eszköz, hanem bizony történet. Nemcsak egy szám, hanem bizony élmény. Nemcsak ismeret, hanem bizony csillogóan díszített sorsfonal. Ez a hely a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, mely a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére 2022-ben nyitotta meg kapuit, és mára a hazai múzeumi színtér egyik leginspirálóbb szereplőjévé vált. Olyan központtá, ahol a pénzügyi kultúra, a közösségi tanulás és a társadalmi felelősségvállalás nem csupán találkozik, de összekapcsolódva, a mindenkori látogató kedvéért, szimbiózissá simul, kölcsönhatássá nemesedik.
A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont Európa második legnagyobb alapterületű pénzmúzeumaként lehengerlő külcsínnel és belbeccsel kínál minden generáció számára értékes kikapcsolódást, miközben kérdez, tanít és bevon. Különlegességét az a szemléletmód adja, amiként az intézmény minden egyes szeglete a pénz világát kívánja érzékeny és sokszólamú tartalomként közelebb vinni a látogatókhoz. Az intézmény célja tehát nem pusztán ismeretek átadása, hanem a pénzügyekkel kapcsolatos tudatosság, kritikai gondolkodás és felelősségteljes hozzáállás megalapozása is. Mindezt a legmodernebb technológiai megoldások támogatják: több mint 200 kijelző, 80 interaktív játékterminál, tematikus filmek, animációk és robotok segítik az élményközpontú ismeretátadást, a lehető legintenzívebb elmélyülést A pénz útja című állandó kiállításban. A múzeum nemcsak kiállít, felmutat, felgyűjt és rendszerez, hanem gondolkodtat is. Érzékeny pedagógiai programjai révén kifejezetten törekszik arra, hogy különféle élethelyzetű és tudásszintű emberekhez szóljon – az óvodás gyermekektől kezdve a nyugdíjas korosztályig.
A Pénzmúzeum egyik legfontosabb küldetése, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a pénzügyi tudás világát. Az intézmény esetében ez nem pusztán technikai akadálymentesítést jelent – bár a múzeum fizikai tereit is példamutató módon úgy alakították ki, hogy azok a kerekesszékes, babakocsival érkező vagy kognitív nehézségekkel élő látogatók számára is bejárhatók legyenek –, hanem mély társadalmi elköteleződést. A hátrányos helyzetű gyermekeknek és családoknak szóló, célzott múzeumpedagógiai programok, a fogyatékkal élő csoportokra szabott foglalkozások, a roma szakkollégiumokkal való együttműködések mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a pénzügyekhez való hozzáférés – és az azokat körülvevő tudás – ne privilégium legyen, sokkal inkább közösségi érték.
A digitális tanítás és edukáció bárhol és bármikor megcsillan a múzeum falai között: az intézményt működtető MNB-EduLab Nonprofit Kft. nemcsak helyet, hanem platformot is kínál a folytonos inspirációra. A Beconomist oktatási rendszer az online térben biztosít elérhető és szabadon felhasználható, szakmailag minőségbiztosított tartalmakat a pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez, a digitális videósorozatok, tematikus filmek és rövid kisfilmek pedig afféle sokrétű tanulási alternatívaként, a nagy Varázsló felé vezető sárga köves útvonalként, egyszerre támogathatnak minket pályaorientáció, továbbképzés vagy egyszerűen csak általános tudásbővítés kapcsán (ahogyan Óz világa is megmutatja: az út maga a tanulás). Az innováció ezzel párhuzamosan a fizikai térben is jelen van, a Bőröndmúzeum program például a pénzügyi ismereteket elviszi egészen az ország legkisebb településeire is – így a tudást mobilissá, mindenki számára hozzáférhetővé és kollektív megtapasztalássá nemesítve.
Bár az élménypedagógiai és technológiai újítások látványosak, a Pénzmúzeum szíve mégis a gyűjteménye. Az a gyűjtemény, mely mesél és értéket őrzi. Amely, kézen fogva minket, egyszerre repít a múltba és tárja fel előttünk a jövőt. Amely identifikációt segít, összetartozásra nevel, tiszteletre tanít és felelősségvállalásra noszogat. A numizmatikai és banktörténeti tárgyak között megtalálható középkori aranyforintok, hadifogolytábor-szükségpénzek vagy az aranyvonat történetéhez kapcsolódó eredeti dokumentumok olyan felbecsülhetetlen értékű kiállítási tárgyak, melyek túlmutatva saját magukon, kollektív emlékezetünk részeként egy közös élménypuzzle darabjává válnak. A múzeum gyűjteménye nem csupán tárgyakat őriz, hanem sorsokat, történeteket, tanulságokat – az új szerzemények kiválasztása mögött mindig ott húzódik a kérdés: mit mesél ma ez rólunk – és mit mesél majd holnap? A múzeum gyűjteményfejlesztése szisztematikus, a kiállítások tematikájához illeszkedő irányított gyarapítás során valósul meg, figyelembe véve a tudományos feldolgozhatóságot és az oktatási hasznosíthatóságot. A digitalizálás is folyamatban van, a cél egy nyilvánosan is kereshető adatbázis létrehozása – mely által „anyagi” örökségünk nemcsak megőrzött lesz, hanem megosztott, közzétett, megtapasztalható is.
A Pénzmúzeum láthatatlan értékei között is vannak jócskán példaértékű törekvések, így a környezeti fenntarthatóság fontos vállalása az intézménynek. A felújított Postapalotában modern épületgépészeti rendszerek, energiatakarékos világítás és szelektív hulladékgyűjtés szolgálják az ökológiai felelősségvállalást, de a múzeumpedagógiai programok is előnyben részesítik a természetes anyagok használatát, a hosszú élettartamú eszközök alkalmazását. A gyűjteményvédelemben pedig az újra felhasználható csomagolóanyagokkal, illóolajokkal történő természetes penészmegelőzés, a digitális előválogatással csökkentett ökológiai lábnyom a bevett működésmodell, mely tehát nemcsak tartalomban, de a gyakorlatban is példamutatóvá emeli a Pénzmúzeumot. A környezettudatosság szemlélete mögött, ami a múzeum mindennapi döntéseiben is megmutatkozik, legyen szó egy kézműves-foglalkozás alapanyagairól vagy a műtárgyvédelem kíméletes módszereiről, mély meggyőződés áll, miszerint zöldmúzeumként a technikai megoldások mögé értéket kell emelni.
A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont él, lélegzik, tanít, kapcsolódik, figyel, figyelmet kér, informál és érzékenyít. Közönségét nem fogyasztónak, hanem partnernek tekinti, és úgy formálja a közös gondolkodás terét, hogy abban helye legyen a kisgyermek kíváncsiságának, a középiskolás kérdéseinek, a felnőtt felelősségének és az idős generáció bölcsességének. Az intézmény tehát él, kapcsolatokat teremt, hidakat épít, generációkat szólít meg – mindig kreatívan, egyedi hangon, tisztelettel, és méltán vált mára a hazai múzeumi világ egyik meghatározó, unikális szereplőjévé: az élményszerű tanulás, a tudományos megalapozottság és a társadalmi elköteleződés metszéspontján kecsesen és nagyvonalúan egyensúlyozó közösségi tér olyan hely, ahol a pénz nem távolságot, hanem kapcsolatot teremt, nem eltaszít, hanem összeköt, nem megkülönböztet, hanem eggyé kovácsol.
Forrás: Magyar Múzeumok
Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu
