A 2011-ben alapított MúzeumCafé Díjjal a magyar múzeumi szakmából minden évben olyan magyar múzeumi szakember munkáját ismeri el a magazin, aki a lap szellemiségével összhangban előremutató, új és korszerű szemlélettel alkotott a maga szakterületén, s akinek teljesítményét tartalmában és megjelenésében egyaránt a lehető leginkább példaértékűnek és követésre érdemesnek vélik.
Sári Zsolt a Debreceni Egyetemen diplomázott és doktorált, pályáját a kezdetektől fogva az új szemléletű muzeológia jellemzi: olyan szakember, aki túllépve a hagyományos intézményi kereteken, interdiszciplináris megközelítéssel és nemzetközi horizonttal közelít a múzeumi munkához. Kiállításai – mint a 2024-es Kockaház (Skanzen) vagy a Floris (MKVM) – a néprajzot képző- és iparművészettel, társadalomtörténettel ötvözik, miközben a közösségi párbeszédre és az emberi sorsok megértésére építenek. A díjazott munkáját különleges nyitottság és kíváncsiság jellemzi: kutatásai Dél-Amerikától Skandináviáig terjednek, a kurátori szerepet pedig a társadalomtudományok eszköztárával gazdagítja.
A díjátadón elhangzott laudációban kiemelte Gréczi Emőke, a lap főszerkesztője, hogy Sári Zsolt azon kevesek egyike, akik megtalálják a formáját és lehetőségét annak, hogy élményeiket és felvetéseiket kurátorként látható formába öntsék. Szenvedélye az élet valódi mélységeinek feltárása, ahol minden történet egy újabb lehetőség az empátiára és az emberi kapcsolatok megértésére. Amellett, hogy hazahozza a tapasztalatait, komoly munkát fektet abba is, hogy a nemzetközi közegben is láthatóvá tegye a hazai múzeumi műhelyeket. Autonóm, a rendszer határain belül a legnagyobb szabadsággal gondolkodó és teremtő szakember.
Az eseményen a magazin legújabb, Plasztik című számát is bemutatták, melyben elolvasható Sári Zsolt laudációja, valamint a vele készített interjú is. A kötetről és a díjról úgy szólt: „Igazából azt köszönöm, hogy ebbe a kötetbe kerülhettem bele, ez fontos nekem, mert ez a lapszám pont azt a határokat feszegető múzeumot próbálja körbejárni egy speciális tematikán keresztül, amit én magam is szeretnék képviselni. S ami még ennél is fontosabb, az az, hogy van egy alternatív MúzeumCafé díjasa is 2025-nek, aki nem más, mint a betléri múzeum vezetése. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ilyen kollégákkal egy lapban szerepelhetek.”
Gréczi Emőke főszerkesztő elmondta azt is, hogy Sári Zsolt a MúzeumCafé életében is fontos szerepet játszott: „2016-ban együtt terveztük és raktuk össze a Skanzen alapításának 50. évfordulójára készült, a következő év elején megjelenő dupla számot. Sári Zsolt felkért külföldi szerzőket, ő maga pedig a szabadtéri múzeumok társadalmi szerepvállalásáról írt. A 2018-as, vadmúzeumokról írt tanulmánya öt évvel később egy egész lapszámot inspirált, A profi, az amatőr és a rapsic című szövege az egyik legtöbbet hivatkozott írása lapunknak.”
A döntésben a szerkesztőség munkáját a szerkesztőbizottság (Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott főigazgatója, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi tanára, Martos Gábor esztéta, művészeti író és Rockenbauer Zoltán művészettörténész) segítette.
Fotók: Csákvári Zsigmond
