A Kazinczy Ferenc Múzeum 1984-ben alakult, épülete egyben a Kazinczy Ferenc Társaságnak is helyet ad. A gyűjtemény és a múzeum 1990-ben költözött a jelenlegi, Dózsa György utcai épületbe, ahol 1991-ben nyílt meg A Zempléni-hegység természetrajza címmel állandó természettudományi, majd 1993-ban Sátoraljaújhely története a városi kiváltságok elnyerésétől 1849-ig címmel nagyszabású állandó várostörténeti kiállítása.
Az egykori Zemplén vármegye központjának számító kisváros múzeuma meghatározó szerepet tölt be a település kulturális életében – aktív tudományszervező, illetve kutatótevékenységet végez természettudományi és helytörténeti vonatkozásban. A múzeum profilja jó ideje régészettel is bővült, az intézmény vette át és koordinálja a sátoraljaújhelyi középkori vár 2007-ben megkezdett tudományos tervásatási programját, s vállalja a vár feltárásából napvilágra került régészeti leletanyag végleges gyűjteményi elhelyezését, tudományos feldolgozását, publikálását és múzeumi bemutatását. A múzeum tevékenysége kiterjed a várostörténet tárgyi emlékeinek és dokumentumainak gyűjtésére, a Zempléni-hegység és a Bodrogköz természetrajzának feltérképezésére, bemutatására, valamint regionális irodalomtörténeti kutatásokra.
Az alábbi három kiállítást virtuálisan is körbejárhatjuk:
Egy város ezer arca – A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum várostörténeti kiállítása
A tárlat a város és a zempléni régió történetét mutatja be teljesen új nézőpontból, kiemelve egy-egy politikai fordulópontot, gazdasági és társadalmi folyamatokról, amelyek hatása a jelenben is érzékelhető. A tárlat hiánypótló, hiszen a Kazinczy Ferenc Múzeumban eddig nem volt olyan kiállítás, amely ilyen behatóan, a legfrissebb várostörténeti kutatásokra alapozva foglalkozott a régió történelmével. A kiállítás elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen volt újhelyinek lenni a múltban, és mit jelentett a város az itt élőknek és az ide érkezőknek. A tárlat teljességre törekvő, krónikaszerű bemutatás helyett tematikus csomópontok mentén, egyéni életutak, sorsok megidézésével beszél Sátoraljaújhelyről és lakóiról: az egykori elitről és a város peremvidékén élőkről egyaránt.
Virtuális kiállítás: Várostörténeti kiállítás – Kazinczy Ferenc Múzeum
Erdőjárók kalauza – Zempléni tájak természeti értékei
A kiállítás a helyben élők szemszögéből válogat a zempléni tájak természeti értékeiből. Négy olyan terembe invitálja a látogatót, amelyek egy helyi lakás beosztását követik. Az „előszoba” a hegyvidék tájképét leginkább meghatározó vulkáni folyamatok kőzeteit, ásványait és ősmaradványait mutatja be, míg a „konyha” a szőlős- és gyümölcsöskertek helyszínéül szolgál. A „fürdőszoba” emlékeztet arra, hogy az itt élőknek mennyire fontos elemük a víz, a „nappali” jellegéből adódóan pedig a pihenésnek, az elmélyült gondolkodásnak, a kultúra és tudomány művelésének a szentélye.
Virtuális kiállítás: Erdőjárók Kalauza – Kazinczy Ferenc Múzeum
Hátsó füves – Egy eltűnő futballvilág képei
Barangolás a magyar futball rejtett tájain, ahol a csapat sorsa meglepő élességgel rajzolja elénk a kis települések társadalmi kihívásait: a falusi oktatás küzdelmeit, az elvándorlás hatásait, az öregedő lakosság megváltozott igényeit, a cigányság kiútkeresését. A Hátsó füves című kiállítás Csillag Péter újságíró és a részt vevő fotóriporterek Nemzeti Sportban megjelent, öt évet felölelő, többszörösen díjazott, utóbb önálló könyvben is bemutatott országjáró sorozatának vizuális és tárgyi összegzése, melyet a sátoraljaújhelyi és a zempléni futballkultúra egyedülálló kincsei egészítenek ki. Korlenyomattal ér fel a környékbeli, sok esetben már megszűnt csapatok húsz-harminc évvel ezelőtti mezeiből készült színes válogatás, a régió valamikor virágzó futballéletének szomorú mementója a múzeumi darabbá lett bekecsi kispad és szögletzászló, a zempléni futballtörténelem csodálatos fotóemlékei pedig különleges időutazásra csábítanak.
Virtuális kiállítás: Hátsó füves – Kazinczy Ferenc Múzeum
