A könyv- és történelemszeretők itthon és a világon egyaránt ismerik Apponyi Sándor nevét, aki a nemzeti könyvtárra hagyta mintegy 15.000 dokumentumot tartalmazó teljes bibliotékáját. A gróf halálának 100. évfordulója alkalmából az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár elindította Apponyi Sándor-emlékév című sorozatát, mely a bibliofil munkásságának bemutatása révén a bibliofília és a régi könyvek különleges világába enged bepillantást. A nemzeti könyvtár legfrissebb blogbejegyzésében Apponyi Sándorné Esterházy Alexandrát ismerhetjük meg.
A témát ugyan többször érintette már a szakirodalom, de mivel soha nem az ő személye állt fókuszban, a portré mindig töredékes maradt. Most egy helyen követhetjük végig a grófnő újságcikkekből, személyes dokumentumokból és képekből kibontakozó életpályát, és láthatjuk azt a környezetet, amelyben a könyvtár mecénásai mindennapjaikat töltötték. Az első részben Esterházy Alexandra életének fontosabb eseményeit, a másodikban festői és írói tevékenységét, a harmadikban a társasági életben való szereplését és otthonuk berendezését, a negyedikben pedig az általa végzett sokféle jótékonysági munkát mutatjuk be.
A „két szép csillag” – ahogy egy újságcikkben nevezték a párt – 47 évig élt harmonikus házasságban, egymást támogatva és kiegészítve egészen Apponyi Sándor 1925-ben bekövetkezett haláláig. Mi volt vajon a titkuk? A hasonló természet és érdeklődés mellett szerepet játszhatott ebben az is, hogy mindketten részben orosz felmenőkkel rendelkeztek. Alexandra 22 éves korában ment hozzá az akkor 34 éves Apponyihoz. Dézsi Lajos, aki jó kapcsolatot ápolt Apponyiékkal, visszaemlékezésében megjegyzi, hogy Sándor gróf minden tekintetben hozzá illő házastársat talált, aki
A fényes esküvőt 1878. április 27-én tartották a pozsonyi dómban, ahol nagy nézőközönség figyelte az ifjú párt és az őket a családok kívánságára magyarul összeadó Heiller Károly kanonok beszédét. Két udvarhű, de magyar érzelmű család egyesüléséről lévén szó, nem véletlen, hogy a korabeli lapok fontosnak tartották kiemelni a magyar nyelvű szertartást, és azt, hogy a férfiak legtöbbje díszmagyarban jelent meg az eseményen. Apponyi Sándor ekkor már visszavonult a diplomáciai és politikai karrierjétől és özvegy édesanyjával élt a lengyeli birtokukon. Ide hozta haza szép fiatal feleségét, ahol közvetlen alkalmazottai bensőséges fogadást szerveztek nekik. Hogy a lengyeli lakhely igazán megfeleljen igényeiknek, még 1878-ban sor került a kastély és a park átalakításra, bővítésére is.
Vajon a korabeli arisztokrácia szokásos életét élte a pár? Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár legfrissebb, fényképekkel, emlékirat-, levél- és naplórészletekkel színesített blogbejegyzéséből megtudhatjuk, ahogy azt is, hogy mi töltötte ki a pár életét az 1880-as évektől kezdődően, milyen hobbija volt a grófnénak, hogyan vészelte át a házaspár a Tanácsköztársaság alatt őket ért megpróbáltatásokat, és miért a nemzetre hagyta Apponyi a híres könyvtárát, s nem örökbefogadott fiára, Apponyi Antalra.
Képek és szöveg forrása: nemzetikönyvtar.blog.hu
