Az ünnepélyes átadás Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és nagykövet közvetítésével valósult meg, aki régóta szoros kapcsolatot ápol Shirley nagykövettel. A dokumentumok befogadásáról szóló eseményen rajta kívül Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Robert Palladino, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselője mondott beszédet.
Rózsa Dávid kiemelte, hogy a Shirley nagykövet személyisége olyan ember képét rajzolja meg, aki egyszerre képes stratégiai gondolkodásra, nagy rendszerek irányítására, valamint kulturális és diplomáciai hídépítésre.
Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy bár Shirley – barátai számára Jock – nem lehet jelen, élettörténete és személyes jelenléte mégis átérezhető. Mint mondta, fiatal amerikaiként, aki a második világháború alatt Magyarországon rekedt, nem csupán tanúja, hanem résztvevője is lett a történelemnek, és barátságokat, valamint elhivatottságot hozott magával, s ez egész életét meghatározta.
Robert Palladino rámutatott, hogy a nagykövet emlékiratai Budapest 1944–1945-ös ostromáról túlmutatnak egy személyes visszaemlékezésen: emberi tanúságtételt jelentenek Európa egyik legsötétebb időszakáról. Felidézte, hogy Shirley tizennégy évesen döntött úgy, hogy kiáll a zsarnokság ellen, és ez a kitartás kísérte végig életútját, előbb a légierő tisztjeként, majd elismert diplomataként. A mostani adomány biztosítja, hogy emlékei és gondolatai hozzáférhetők maradnak a magyar nemzeti könyvtárban, miközben a dokumentumok őrzése megerősíti Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatát is.
Vincze Máté arról beszélt, hogy a magyar és az amerikai nép közösen értékeli a szabadságot, a szuverenitást és az önrendelkezést; a történelem során mindkét nemzet megküzdött ezekért az értékekért. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország mindig érezte az amerikai támogatást, amelynek fontos jele volt például az, amikor Jimmy Carter elnöksége idején a Szent Korona visszakerült Magyarországra.
Horváth Márk kijelentette, hogy jelenleg az amerikai–magyar kapcsolatok virágkorát éljük; sohasem volt még olyan erős a politikai, a gazdasági és kulturális kötelék a két nemzet között, mint napjainkban.
John William Shirley emlékiratában gyermekkori élményeit idézi fel a háborús Magyarországon, ami egész életére hatással volt, és megerősítette kommunizmusellenes elköteleződését. Írásaiban Budapest ostroma mellett arról is beszámol, milyen mély benyomást tettek rá gyermekkori olvasmányai és Karády Katalin iránti rajongása. Az 1940 és 1944 között a Sárospataki Református Kollégiumban töltött diákévek révén Shirley tökéletesen megtanult magyarul, és a rendszerváltoztatás után szoros kapcsolatot tartott fenn egykori iskolatársaival. Ezek nyomán hozta létre a Sárospataki Ösztöndíj Alapítványt (Sárospatak Scholarship Foundation), amelyet hosszú időn át maga irányított, majd sikeresen adott át a következő generációnak és az ösztöndíjasok közösségének. Az alapítvány célja mindvégig az volt, hogy támogatást nyújtson a tehetséges, de nehéz anyagi körülmények között élő pataki diákok számára. Munkásságáért Shirley 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést.
Az Országos Széchényi Könyvtárban létrehozott J. W. Shirley-fond a húszoldalas emlékirat mellett az alapítvány legfontosabb dokumentumait és történetét, valamint Robert Palladino beszédét is magába foglalja, így biztosítva, hogy a nagykövet életének, pályájának és magyar kötődéseinek emlékei tartósan fennmaradjanak a kutatók és az érdeklődők számára.
