A nemzeti könyvtár folyamatosan bővülő Fotótér felülete átfogó kínálatot nyújt az intézmény csaknem hatszázezer darabos fényképgyűjteményéből. Most 104 darabból álló fotóanyagot tettek közzé a XIX. századi magyar színjátszás világából.
Jókai Mór regényei és publicisztikai életműve mellett több mint harminc drámai alkotás – tragédia, színjáték, népszínmű, ünnepi alkalmakra írt színmű és drámai prológ – szerzője is. A most közzétett fotók a hozzá kapcsolódó legkorábbi fényképek.
Az eddig rejtve maradt képek egy része Jókai portréiból áll. Akadnak köztük azonos felvételek is, melyek a hátoldalukon olvasható dedikációkban különböznek.
Az ajánlások színészekhez, színházi vezetőkhöz szólnak, akik Jókai-darabokhoz köthetőek – így például Vízvári Gyulához (Fekete vér), Vidor Pálhoz (A bolondok grófja), Krecsányi Ignáchoz (Helvila) és Festetics Andorhoz, a Nemzeti Színház igazgatójához (Fekete vér).
A válogatásban helyet kapott Jókai két felesége, Laborfalvi Róza és Nagy Bella portréja is.
Az újonnan közzétett fotók másik nagy csoportját korabeli jelmezes portrék és szerepképek alkotják, amelyek budapesti, kolozsvári és pozsonyi előadásokhoz kötődnek. Érdekesség, hogy a képek még 1904 előtt készültek, így olyan Jókai-feldolgozások és -színművek előadásait örökítették meg, amelyeket még a szerző életében állítottak színpadra.
Színháztörténeti kuriózum, hogy Az arany ember-előadások számos változatának szereplőgárdái is feltűnnek a képcsokorban, így például a budapesti ősbemutató a kolozsvári premier szereplői: Ligeti Juliska, Márkus Emília, Újházi Ede, Náday Ference és Fáy Szeréna.
Fáy Szeréna 1865-ben, karácsony napján született az Aradhoz közel eső Erdőhegyen. Laborfalvi Róza távoli rokona volt, így neki és különleges tehetségének köszönhetően már 12 évesen színművészeti akadémiára járhatott, 15 évesen pedig a Nemzeti Színház tagja lehetett. Hamar sikereket ért el a vendégjátékai során is. Akkoriban Jászai Mari volt a Nemzeti Színház első számú tragikája, így Fáynak nem volt könnyű érvényesülnie. 1887-ben, mivel kevés lehetőséget kapott, Kolozsvárra szerződött egy évre. 1891-ben a Magyar Szalon írt jellemzést a színésznőről, kiemelve: az egyik legintelligensebb hazai színésznő, aki művelt, saját könyvtárat tart fent és járatos az irodalmi és művészeti irányzatokban. Megelégelve a mellőzöttséget egy időre Bécsbe tette át a székhelyét , de aztán hazatért, és hosszú éveken keresztül sikert sikerre halmozott a pesti színpadokon. A kezdeti nehézségek után mindenki elismerte a tehetségét.
További különlegesség, hogy a Nemzeti Színház híres tragikáját, Hettyey Arankát is megörökítették, aki akkor még mindössze 22 évesen, 1899-ben a Fekete vér pozsonyi előadásában tűnt fel.
A most közzétett fotók így nemcsak Jókairól mutatnak fel új képet, hanem a magyar színháztörténet számára is egyedülálló értéket képviselnek.
Jókai Mór regényeinek nőalakjairól itt, Az arany ember karaktereiről itt olvashat.
Fotók forrása: MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti és Zeneműtár
