Miért galaxis?
A Gottermayer-galaxis nem csak a könyvekből felépített virtuális univerzumra, a tartalmat hangsúlyozó Gutenberg-galaxisra reflektál, hanem a könyvek fizikai megszületésével is foglalkozik; a művészek, illusztrátorok, könyvtervezők és azoknak végső formát adó könyvkötő közös munkája által megszülető könyvek „galaxisát” mutatja be. A kiállítással annak felfedezésére invitálják a látogatót, hogy még a legköznapibbnak tűnő könyvek is lehetnek kiállítási tárgyak, a művészi könyvkötés pedig ugyanolyan rangú iparművészeti munka, mint a méltán megcsodált ötvösremekek, színpompás kerámiák és üvegtárgyak.
Ki az a Gottermayer?
Egy éppen önállósodó könyvkötőmester, Gottermayer Nándor (1852–1924) és egy ambiciózus fiatal könyvkiadó, Révai Mór János (1860–1926) szerencsés találkozása révén a könyvkötészet korszerű iparággá fejlődhetett Magyarországon. Gottermayer saját iparágában betöltött szerepe elismert kortársaihoz, Róth Miksához és Thék Endréhez teszi hasonlóvá, ám neve a nagyközönség számára kevéssé ismert, holott működése a magyar könyvkiadás történetének fontos mozzanatait jelöli ki. Mindemellett Gottermayer Nándor virtuóz mesterségbeli tudással rendelkező, a könyvkötőasztaltól sem elszakadó, a könyvgyűjtők által is megbecsült mesterember volt.
Hogy jön ide Jókai?
A kiállítás Kókai Mór (1825–1904) születésének bicentenáriumi évéhez sajátos, talán szokatlan tematikával kapcsolódik, de célja éppen ez, hogy a Jókai kiadásokban fontos szerepet játszó, a háttérben dolgozó Gottermayer Nándort a nagyközönséggel is megismertessék. Gottermayer az 1880-as évek elejétől állt szoros együttműködésben a Révai Kiadóval, így kapcsolódhatott be a nagy Jókai-sorozatok munkálataiba is. Az MNMKK Iparművészeti Múzeum kiállítása nem az írói életművet és nem az író legismertebb műveinek korszakát, hanem a könyvkiadáshoz szorosan kapcsolódó könyvkötőipar fejlődését állítja középpontba.
Hogyan készült?
A kiállítás második részében ezt a mára lassan kihaló szakmát az Iparrajziskola Jaschik Álmos (1885 – 1950) vezette könyvkötő műhelyének részleges rekonstrukciójával idézik meg: a mesterség hagyományos eszközeit és azt a folyamatot is bemutatják, ahogyan egy tervből könyv lesz. Gottermayer különleges képességű könyvkötőművészként a legjelesebb bibliofil gyűjtők, köztük Ráth György számára dolgozott; kötései megtalálhatók a vatikáni könyvtárban és a bécsi császári gyűjteményekben is. A műhely kézi aranyozással, bőrmozaik technikával, festéssel díszített, virtuóz könyvkötéseit számos hazai és külföldi kiállításon díjazták.
Különlegességek
Gottermayer műhelyében készültek az újabb Jókai-regények kötései, az író által szerkesztett Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben bekötési táblái, s ő biztosította a százkötetes, Jókai 50. írói jubileumára készült Nemzeti Kiadások és a Pallas Lexikon teljes könyvkötészeti hátterét is. Műhelyét fokozatosan fejlesztve a legkorszerűbb gépi könyvkötészetet működtette, de a magyar iparművészet fejlődésére is hatással volt. A Magyar Iparművészeti Társulat aktív tagjaként a művészi igényű kiadói könyvkötések szorgalmazóját és azok igényes kivitelezőjét tiszteljük személyében.
A Gottermayer-kötészetek kettősségét tükrözi a kiállítás egyik kiemelt darabja, mely a kiadói és egyedi kötések ritka kombinációja. Jókai Mór A lélekidomár című művének tartalma és ritka kötéstechnikája lehetőséget ad a könyv és a kötése többrétegű kapcsolatának bemutatására. Az „ikerkötés” motívum képletesen is visszaköszön a Gottermayer-kötéseken, ugyanis gyakori, hogy azonos dekorációval, de különböző színű vásznakba kötve adtak ki műveket. Sajátos párdarabok azok a Gottermayer-kötészetekben készült kiadói kötések is, melyeknek utóbb Gottermayer adott új, egyedi köntöst.
Iparos életpálya
Gottermayer Nándor német származású serfőzőmester fiaként 1852-ben született Pesten. Gyerekként lett könyvkötőinas Pécsett, majd többéves külföldi vándorútra indult. Hazatérése után Méhner Vilmos (1837 k.–1907) könyvkiadójánál segédként, majd művezetőként dolgozott. Huszonhét évesen, Halfer József (1846–1916) könyvkötő-papírmárványozóval a Váci utca 11-ben, könyvkiadók és könyvkereskedők szomszédságában alapított műhelyt.
A nagy példányszámban kiadott sorozatok igényeit kiszolgálva, Gottermayer kortársait megelőzve szerezte be a legújabb könyvkötőgépeket és cégét folyamatosan fejlesztve az 1890-es évek közepére a legjelentősebb hazai könyvkötészet tulajdonosává vált. Jókai kötetek mellett nála készült a Pallas Lexikon, Vörösmarty és Mikszáth életműkiadásai, és a Révai Kiadó népszerű Magyar Remekírók-sorozata is.
A cég fejlődését komoly építkezések is jelzik, az első műhelyből 1891-ben költöztek a Károlyi utca 6. alá, ahol már modern, többemeletes üzemrészt építtetett. A cég állandó telephelyét a Királyi Pál u. 5-ben találta meg. A mai is látható, Fleischl Róbert (1864–1924) műépítész tervei szerint épült, 1913-ra elkészülő bérpalota, amely nemcsak a család otthona volt, hanem itt működött, akár 200–250 főt foglalkoztatni tudó könyvkötőüzeme is.
Gottermayer Nándor életében számos rangos elismerést kapott, 1897-ben az aranysarkantyúról elnevezett pápai Szent Szilveszter lovagkereszt birtokosa lett. Az 1900-as Párizsi Világkiállítás aranyérmét könyvkötő, bronzérmét pedig feltehetően bőrdíszmű munkáiért ítélték számára. Az 1902-es torinói iparművészeti kiállításon elismerő oklevelet kapott. Ez évben az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben-sorozat kivitelezéséért nyerte el a Ferenc József rend lovagkeresztjét. 1905-ben adományozták számára a Francia Akadémiai Pálmarend tisztikeresztjét. 1911-ben a torinói nemzetközi ipar- és munkakiállításon aranyéremmel díjazták.
Gottermayer Nándor 1924-ban hunyt el, halála után a cég fejlődése megtorpant, a gazdasági válság hatása és családi tragédiák sora vezetett annak 1935-ös felszámolásáig. 1950-es években lánya révén a Gottermayer hagyatékának egy része az Iparművészeti Múzeumba került.
Kurátor: Darabos Edit főrestaurátor
Kiállításszervezési projektvezető: Koren Zsolt
Kiállítási arculat: Farkas Anna
