Az eseményen Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára beszédében kiemelte, Molnár Mátyás alkotó és értékteremtő ember, példakép és a remény embere volt. Olyan korban élt, amikor a tartást, a hitet, a véleményt és a gondolatokat tűzzel-vassal üldözte a kommunista diktatúra – hangoztatta. De makacs ember is volt – folytatta –, ezért a jó ügyért „csendes terroristának” is hívták, hiszen amikor Vajára helyezték, addig járt mindenhová és nem nyugodott meg, amíg a vajai kastélyt fel nem szabadította és létrehozta benne a múzeumot.
Személyes családi kötődését felidézve Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, Molnár Mátyás alkotóotthont hozott létre azoknak a művészeknek, akik máshol nem mondhatták el a véleményüket, reményt, lehetőséget, teret, időt és biztonságot adott a diktatúra által elhallgattatni akart íróknak és költőknek. Nekünk is ez ma a feladatunk, megmutassuk az értékeket gyermekeinknek, átadjuk nekik a hazaszeretetet és a családszeretetet, hogy meg tudják őrizni és tovább tudják adni a jövőnek – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, ehhez emlékeznünk kell Molnár Mátyás életére, bátorságából pedig erőt kell merítenünk.
Szabados-Jámbor Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese beszédében felidézte, Molnár Mátyás pedagógusi pályája mellett éppen hetven évvel ezelőtt, 1955-ben kezdte meg gyűjtői munkáját, megteremtve az általa 1964-ben életre hívott Vay Ádám Múzeum alapjait. Élete és munkássága példaértékű a teljes magyar kultúrában, de a vármegyei néprajzi és irodalomtörténeti emlékek kutatásában és gyűjtésében egyaránt elévülhetetlen érdemeket szerzett – hangsúlyozta.
Kiemelte, a Rákóczi-korszak helytörténeti vonatkozásainak feltérképezése révén neki köszönhető az is, hogy az évek során Vaja a Rákóczi-kutatás egyik legjelentősebb vidéki bázisává vált. Elsőként ismerte fel a kastély történelmi jelentőségét, falai között egy olyan múzeumot sikerült létrehoznia, amely nagyban hozzájárult a helyi identitás erősítéséhez és a történelmi emlékezet fenntartásához – hangoztatta a főigazgató-helyettes.
Szabados-Jámbor Zsuzsanna emlékeztetett, Molnár Mátyás munkássága hozzájárult ahhoz, hogy a Rákóczi család történetének témaköre a mai napig nagy tömegeket vonz, valamint a Rákóczi-korszak és a kurucok története iránti érdeklődést évről évre sikerült fenntartani.
Az alapító fia, Molnár Sándor, a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteményének jelenlegi igazgatója az MTI kérdésére elmondta, az emlékszobát állami forrásból, a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával valósították meg csaknem 13 millió forintból. Hozzátette, az emlékszoba édesapja életútjának azon részeit emeli ki, amelyek legjobban jellemezték munkásságát, irodalomtörténeti kutatásait, néprajzi gyűjtéseit, illetve a Rákóczi-korszakról szóló tudományos konferenciák szervezésében végzett tevékenységét. Fontos elemei a tárlatnak a könyvek, hiszen Molnár Mátyás számos szakmai könyvet írt – mondta.
A vajai múzeum emeletén kialakított emlékszobában az érdeklődők megtekinthetik Molnár Mátyás teljesen berendezett dolgozószobáját, személyes tárgyait, könyveit, diplomáit és keresztleveleit is.
Az eseményen köszöntőt mondott Kovács Árpád, a Miniszterelnöki Kabinetiroda stratégiai tanácsadó testületének tagja és Tisza Sándor Rajmund, a település polgármestere.
Fotó: Bónis Bertalan
