A 1994-ben alapított kétnapos rendezvény ünnepi megnyitóval kezdődött, melyen Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: az idei az elmúlt évek legnagyobb múzeumi majálisa. Mióta a Múzeumkert megújult, azóta soha nem voltak ennyien, csaknem száz múzeum és kiállító van egy helyen. Hozzátette: „A múzeum nem csak a szakmában dolgozók helye, hanem a társadalmi párbeszéd, a hiteles kommunikáció és a hiteles tudás őrzője is, valamint azoknak a dialógusoknak a fóruma, ahol a bennünket érdeklő és érintő legfontosabb témáknak kulturális agorát tudunk adni, legyen szó az identitásunkról, a közösségeinkről vagy a saját feladatainkról.”
A múzeumok jelenkori feladatáról beszélt köszöntőjében Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára is: „Egyre inkább a történetmesélésen, a közösségépítésen van a hangsúly, a kultúra építőkövei mögött felsejlik a történelem, a történelemben meglátjuk az embert, és a múlt történeteiben, nagy alakjaiban pedig meglátjuk saját magunkat, identitásunkat és megértjük, hogy kik vagyunk. A 21. században erre nagy szükség és igény van, amikor az uniformizálás és a globalizáció egyre erősebben jelenik meg. Akkor már csak dacból is mondhatjuk, már pedig bennünket érdekel a múltunk, a történelmünk, a tudományunk, és mindaz, amit a természetes intelligencia szemben a mester intelligenciával alkotni tudott.”
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra nem szerzi meg magának” – Kodály Zoltán elhíresült szavait Demeter Szilárd, a MNMKK Magyar Nemzeti Közgyűjteményi Központ elnöke idézte és hangsúlyozta: az, hogy miben élünk nap mint nap, rajtunk múlik. Nem lehetünk csupán passzív nézői saját életünknek, talán ez az a felismerés, amely mára átalakította a teljes múzeumi világot. Demjén Ferenc A ma lesz a tegnap holnapja című dalával párhuzamot vonva elmondta: „Mi nem csak a múltat őrizzük, hanem formáljuk a tegnap holnapját. Ez ennek a fesztiválnak a lényege. A Kárpát-medencéből közel száz magyar múzeum mutatja meg, hogy milyen tudásanyag alapján tudjuk élhetővé tenni azt a bizonyos holnapot, aminek ma lesz a tegnapja.”
A rendezvény a hagyományaihoz híven idén is teret adott az idén 30 éves Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elismerései átadásának. 2025-ben 7 pályázóból 6 intézmény felelt meg a kritériumoknak, amelyek alapján viselhetik Az Év Múzeuma 2025 jelöltje kitüntető címet. Az Év Múzeuma 2025 elismerést a kis múzeumok kategóriájában a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ nyerte, a nagy múzeumok kategóriájában pedig a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont vehette át az elismerést. Az Év Múzeuma 2025 jelöltje címet viselheti, és az Országos Közgyűjtemények Szövetsége különdíját kapta az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Az Év Múzeuma 2025 jelöltje címet viselheti, és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének különdíjában részesült a csongrádi Tari László Múzeum. Az Év Múzeuma 2025 jelöltje címet viselheti, és az ICOM Magyarország különdíját nyerte el a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei – Pannónia Reformata Múzeum. Kiosztották Az Év Múzeuma 2025 jelöltje oklevelet is, amelyet az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma vehetett át.
A majális a hazai kulturális élet egyik legjelentősebb szemléletformáló és edukációs szerepet felvállaló országos rendezvénye, mely idén a nézőpontváltás és a szemléletváltás jegyében zajlik, s hirdeti: a múzeumi tér legyen mindenkié, nyitott, hozzáférhető és befogadó. Három múzeum tart mindkét nap úgynevezett hozzáférhetőségi programokat vakok és gyengénlátók, valamint intellektuális zavarral élők számára. Az MNMKK Iparművészeti Múzeum illatos időutazásra hívja a gyengénlátó érdeklődőket, akik illatos élményeken keresztül ismerhetik meg a reformkorra és a századfordulóra jellemző életmódot, tárgykultúrát, viselettörténetet és étkezési szokásokat. Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum múzeumpedagógusai Hunyadi Mátyás király reneszánsz udvarát tárják ki az érdeklődők előtt, amely a megfogható tárgymásolatok, hanghatások és illatok segítségével válik érzékelhetővé. Megidézik a fekete sereg világát, a palota zsongását, a humanista könyvtárat és a korabeli öltözékeket. Az MNMKK Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az orvoslás történetének egy-egy izgalmas periódusába enged betekintést ugyancsak a tapintás és a szaglás útján.
A felnőttek a majális mindkét napján kurátori tárlatvezetéseken és kerekasztal-beszélgetéseken vehetnek részt, míg a gyerekeket és a családokat izgalmak, felfedezések és játszva tanulás várja. Most kivételes alkalmunk nyílik arra, hogy belessünk a múzeumkertben kiállító múzeumok és civil szervezetek falai közé és meglessük az ott őrzött kincseket és rálássunk a mindennapos munkájukra. Érdemes a múzeumkertben végigsétálni, hiszen lehet kísérletezni, számtalan féle játékkal játszani, kézműveskedni, régészkedni, ismereteket bővíteni, játékos gyerekaukción igazi kincseket beszerezni, családi felfedező-hátizsákkal a múzeumot bebarangolni, nyereményért pecséteket gyűjteni, de fotózkodhatunk korhű ruhába öltözött urakkal és hölgyekkel, barátkozhatunk vakvezető kutyákkal és tekerhetünk párat egy rekonstruált velocipéden.
A majális zenei kínálata is igen színes: a múzeumkertben pop up koncertek várják a muzsikára vágyókat, a szombati napot Csík János és zenekarának Nagy László-estje, a vasárnapot pedig egy színvonalas irodalmi program zárja, melyen József Attila költőről beszélget majd HOBO, Rácmolnár Lili pszichológus és Juhász Anna irodalmár.
Fotók: Csiki Vivien / Kultúra.hu
