Az volt az elképzelés a már korábban elindított Pilvax beszélgetéssorozatban, hogy a múzeum nem kész narratívákat kínál egy-egy adott témában, hanem beszélgetésre hívja az érdeklődőket egyszerű tárlatvezetés helyett. Most a hívószó Jókai és a nők voltak, a konkrét téma pedig, hogy milyen női karaktereket vonultat fel Jókai, és ezeknek kik lehetnek az esetleges mai megfelelői. A résztvevők babzsákokon körbeülve idézték fel az író fontosabb nőalakjait, akiket könyvben vagy filmben ismertek meg és valamiért fontosnak tartanak. Szóba került Miss Marple-től kezdve Karikó Katalinig, A Fehér Lótusz főszereplőjétől a Netflix-sorozat Cassandrájáig, Visky András Kitelepítés regényéből az anyafigurától Hamupipőkéig sok mindenki. Ezt követően Márton Brigitta tartott rövid gondolatismertetőt arról, hogy Jókainál milyen tipikus kategóriákba sorolhatók a női szereplők, akik között van démoni figura is, vagyis a rossz, a gonosz, de a jók vagy a nem gonoszak kicsit árnyaltabbak mutatkoznak. A regényekben ott van a szoborkarakter, aki nem képes kapcsolódni mélyen a többi szereplőhöz vagy a férfiakhoz, nem él meg szenvedélyt vagy szerelmet, vannak a szentek, odaadó női segítői a férfinak, és van az anya. Ezután idézeteket osztottak ki különböző Jókai-regényekből, ezekre lehetett reflektálni.
Szóba került Tóth Krisztinának az a felvetése, hogy nagyon egysíkúak Jókai női karakterei, aztán felmerült az a gondolat, hogy ez a férfikarakterekről is elmondható. Kiderült, hogy ez az ábrázolásmód viszont a korszak sajátossága, az olvasóközönség ízléséhez igazodva írtak, és ezt nem feltétlenül kell Jókain számonkérni. Az ő női karakterei a színpaletta egy-egy árnyalata, tehát nem azt jelenti, hogyha ott vannak a kötelező olvasmányok között, akkor feltétlenül azért vannak ott, hogy csak ezek a hitelesek.
A beszélgetés végén görög istennők ábrázolásai kerültek elő, és ezekhez az archetípusokhoz kellett társítani egy-egy Jókai-nőalakot.
Érdekes felismerés volt a beszélgetésben, hogy Jókai műveiben a nők esetében mutatható ki inkább egyfajta fejlődés vagy szerepgazdagodás, például Tímea esetében, aki elindul a tiszta szűz karakterből, és eljut az erős nőig. Mint tudjuk, Tímea üzletasszony lesz a regény végén, Noémi pedig anyává válik. Ilyen tekintetben ezek a nőalakok komplexek, több szerepben is feltűnnek az adott regényben.
Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu
