A jelenleg több fronton zajló világválság hatására minden intézmény és szervezet, így a múzeumok is igyekeznek újradefiniálni magukat, hiszen alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó világhoz, és reagálniuk kell a felmerülő társadalmi, technológiai és környezeti kihívásokra, jelenségekre. Ennek jegyében egyre erőteljesebb hangsúlyt kap az a törekvésük, hogy a muzeális intézmények mindenki, így a fogyatékkal élők számára is elérhetőek legyenek. Ma már a hazai múzeumokban is számos jó példát láthatunk arra, hogy a segítséggel élőket a speciális igényeiket figyelembe vevő környezetet várja, ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy hozzáférjenek a kultúrához, befogadhassák a művészeti és tudományos ismereteket, örömöket éljenek át és szórakozhassanak. Mindezt megtehetik az idei Múzeumok Majálisán is május 24-25-én az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban.
Illatos séta a reformkorban és a századfordulón
Az MNMKK Iparművészeti Múzeum számára a kezdetek óta fontos célkitűzés, hogy az iparművészeti tárgyak világát minden látogató számára elérhetővé tegyék. Az intézmény múzeumpedagógiai osztálya 2008-ban indította el vakoknak és gyengénlátóknak szóló programsorozatát, és azóta is komoly hangsúlyt helyeznek az esélyegyenlőség megteremtésére a múzeum falain belül. „Ezeken a programokon az érzékszervekre ható, úgynevezett affektív módszert használjuk, tehát szaglás, tapintás, ízlelés és hallás útján adunk át élményszerűen információt, mely közben szórakoztató is, megváltoztatja a műalkotáshoz fűződő viszonyt, fokozza az emlékezőképességet, és felkelti az érdeklődést. Vannak kifejezetten erre a célra szolgáló szemléltető eszközeink is, melyek zömében nem muzeális, de minden esetben eredeti tárgyak, amelyeket meg tudnak érinteni, kézbe tudnak venni a látogatók. E téren a Képzőművészeti Egyetemmel szoros az együttműködésünk, a fafaragó-szobrász restaurátor hallgatók számtalan szemléltető eszközként, faragási gyakorlatként szecessziós tárgyak motívumairól készítettek tárgymásolatokat, ezeket használjuk a vakoknak és gyengénlátóknak szóló programjainkon” – avatott be dr. Joó Julianna, a múzeumpedagógiai osztály vezetője.
A múzeum a kiállításaiban is nyit a fogyatékkal élők felé, 2008-ban nyitották meg a Beatrix hozománya – Az itáliai majolikaművészet és Mátyás király udvara című kiállításukat, ahol a tárlaton belül egy szemléltető folyosóval várták a vakokat és gyengénlátókat. A látogatók különféle anyagokat tapogathattak meg, de a multimédiás sarok hangzó anyagai segítségével is információhoz juthattak. A jelenleg a Ráth György-villában megtekinthető A mi szecessziónk című kiállításban is vannak inkluzív tartalmak, melyek célja, hogy az iparművészeti tárgyakon keresztül a segítséggel élők is megismerhessék a századforduló világát és a szecesszió művészetét. Megérinthetik a márványkandallót, a 120 éves, virágokkal díszített tölgyfa lépcsőt, de egy öltözőasztalra is elhelyeztek különféle tárgyakat, zsebórát, legyezőt, parfümösüveget, melyek mind megtapinthatóak és kézbe foghatóak.
Az Iparművészeti Múzeum a Múzeumok Majálisán illatos időutazásra hívja a gyengénlátó érdeklődőket, akik illatos élményeken keresztül megismerhetik a reformkorra és a századfordulóra jellemző életmódot, tárgykultúrát, viselettörténetet és étkezési szokásokat. Julianna elárult néhány részletet az izgalmasnak ígérkező programról: „Ez egy vadonatúj, innovatív program, mely az információ- és élménybefogadás egy nem megszokott útját kínálja, s a majálison fog debütálni. Interaktív módon adunk át információkat, majd az illatokon keresztül közelítjük meg nemcsak az adott korszakot, hanem azok történelmi nagyságait is, például Ferenc Józsefet, Sisit, Szendrey Júliát, Laborfalvi Rózát, Deák Ferencet vagy épp Lechner Ödönt.”
Semmit rólunk nélkülünk
A Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumpedagógiai és Tudásközvetítő Főosztálya mindig is igyekezett eleget tenni a segítséggel élő közönség részéről érkező igényeknek, s a kezdetektől fogva biztosított programokat számukra. Az intézmény 2023-tól kezdve szoros együttműködésben dolgozik a Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthonával, valamint a Schlachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézettel. Ennek keretein belül szélesebb körű és strukturáltabb közös gondolkodást sikerült elindítaniuk a múzeumi szakma, a segítséggel élőket képviselő érdekvédelmi szervezetek és a gyógypedagógiát képviselő szakemberek között. „A magyar nemzet első és nemzeti emlékezetünket őrző múzeumaként kötelességünknek tekintjük kulturális tartalmainkat a nemzet egésze, így a segítséggel élő és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára is elérhetővé tenni, melyre joguk is van az 1998. évi XXVI., a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény értelmében. Az inkluzív programokat igény szerint, előzetes egyeztetés alapján tartjuk – ha egy iskola vagy intézmény megkeres bennünket, örömmel biztosítunk számukra egyénre szabott múzeumi élményt. Ilyen módon évi több alkalommal érkeznek hozzánk csoportok a Vakok Iskolájából, a Mozgásjavító Általános Iskolából vagy a Tüskevár Általános Iskola és Gimnáziumból is, de más, segítséggel élő tanulókat oktató intézmény részéről is gyakran érkezik megkeresés. Felnőttek tekintetében a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szervezetétől érkező csoportokat fogadtunk több alkalommal” – mondta el Kenesei Zsófia Orsolya főosztályvezető.
A Nemzeti Múzeum 2025. évi Múzeumok Majálisa alkalmából szervezett inkluzív programjának célja, hogy szélesebb körben megismertesse az intézményben folyó, egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséért végzett munkát és ízelítőt adjon a segítséggel élőknek a múzeumban elérhető programokból. Az előmunkákról így mesélt N. Gáva Szabina múzeumpedagógus: „Az idei majális hívószavai mentén az MNMKK kiemelt tagintézményeinek múzeumpedagógusaival közösen kezdtünk el gondolkodni, ugyanis szinte mindenhol már évek óta több szálon futnak kezdeményezések ezen a területen. A teljesség igénye nélkül kiragadva említhető példaként a PIM Demencia programja, az Iparművészeti Múzeum vakok és gyengénlátók számára fejlesztett programjai, a Természettudományi Múzeum hajléktalanoknak kínált programjai, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tanulásban akadályozott diákoknak fejlesztett órái vagy az MNM fentebb részletezett kezdeményezései. Így merült fel, hogy a múzeumi negyedek mellett hozzunk létre egy új negyedet, ahol megjelenhetnek azok a szervezetek, amelyek a társadalom marginalizált csoportjait képviselik. Emellett már az első pillanattól kezdve abban is egyetértettünk, hogy az érintett csoportoknak közösen meghirdetünk programokat, melyek színterei az MNM állandó kiállításai lesznek. Amellett, hogy ezek a programok az érintetteknek is szólnak, várjuk a múzeumi szakemberek, gyógypedagógusok részvételét is, hiszen fontosnak tartjuk a szakmai párbeszédet, egymás segítését, a módszertani tudásmegosztást, hogy minél több intézményben elérhetőek legyenek hasonló programok.”
A majálisra tervezett programot a Vakok Iskolájával már második éve tartó együttműködés tapasztalatai alapján tervezte meg a múzeum. Ennek keretein belül évi tíz alkalommal fogadnak csoportokat az intézményből díjmentesen, az ott dolgozó gyógypedagógusokkal és látássérült kollégákkal konzultálva kialakított programokra. „Munkánkban így érvényesülhet a semmit rólunk nélkülünk elve, melynek köszönhetően valóban megfelelő kulturális tartalmat tudunk a célközönség számára biztosítani. Az idei majálison a látogatók Hunyadi Mátyás király reneszánsz udvarával ismerkedhetnek meg, amely a megfogható tárgymásolatok, hanghatások és illatok segítségével válik érzékelhetővé. Megidézzük a fekete sereg világát, a palota zsongását, a humanista könyvtárat és a korabeli öltözékeket. A programot látássérült csoportok számára dolgoztuk ki, ők a célközönség, de várunk minden érdeklődőt, aki szeretne belépni a királyi udvarba vagy ismerkedne a múzeumpedagógiával” – mesélte Szabó Viktória múzeumpedagógus.
Érvágás, imák és boncolás
Az idei majális Hozzáférhetőségi-negyedében a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum két programmal is készül elsősorban a tanulásban akadályozott, intellektuális képességzavarral élő látogatók számára, melyek az orvoslás történetének egy-egy izgalmas periódusába engednek majd betekintést. Benyó-Vattay Liliána, az intézmény múzeumpedagógusa beavatott a részletekbe is: „A tervezés során az elsődleges szempontunk az volt, hogy az érintett és nem érintett látogatók egyaránt tudják élvezni a programot. A császár orvosa – Hogyan gyógyítottak a rómaiak? című program a római kori Pannóniát bemutató kiállításon belül zajlik, ahol a résztvevők izgalmas tárgyakat ismerhetnek meg, és közösen fejtik meg, mire használták azokat. Kipróbálhatják magukat mint »római orvosok«, sőt, egy-egy »pácienst« is diagnosztizálhatnak a korabeli ismeretek alapján. A résztvevők felfedezhetik az ókori Római Birodalom világát, ezúttal a gyógyítás szemszögéből. Interaktív, játékos foglalkozásokon nyerhetnek bepillantást abba, hogyan gyógyítottak az ókori orvosok, milyen eszközöket használtak, és hogyan viszonyultak a betegségekhez a rómaiak. A Testre szabott tudomány: Főzd meg, kend rá, imádkozz! – Középkori túlélőtippek című foglalkozáson a résztvevők megismerhetik, milyen módszerekkel próbálták legyőzni a betegségeket Luxemburgi Zsigmond korától egészen a török hódoltság kezdetéig. Szó esik érvágásról, imákról, boncolásról és az anatómia fejlődéséről is, miközben a gyerekek és felnőttek játékos formában próbálhatják ki a korszak »gyógyító praktikáit«, és betekintést nyernek a középkori ember testképébe és világszemléletébe.”
Az integrált és inkluzív múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programok készítésének kezdete a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum életében is évekre nyúlik vissza, melyeket minden esetben az érdeklődő csoportokkal konzultálva, az ő igényeikre szabva tartanak. Az érzékszervi fogyatékosságon túl az egyéb fogyatékossággal élő személyekre is igyekeznek fókuszálni. Például a múzeum különféle szervezetekkel való együttműködése keretében hátrányos helyzetű, nagy arányban tanulásban akadályozott gyermekek számára, valamint hallás- és látássérült személyek, illetve autizmus spektrumzavarral élők számára is kínál programokat. Ezekről így mesélt Liliána: „A Kirekesztéstől az inklúzióig. A gyógypedagógia története címen elérhető egy múzeumpedagógiai foglalkozásunk, mely a fogyatékossággal élő személyek történetéről szól, ezt – különösen, ha érintett személyek kérik – minden esetben a csoport személyes érdeklődése szerint szervezzük. Részt veszünk egy nagy nemzetközi projektben, a SHIFT-ben, melynek keretében olyan mesterségesintelligencia-alapú technológiai megoldásokat fejlesztünk, amelyek könnyebben befogadhatóvá, érthetővé teszik a műtárgyakat. A projekt részeként hamarosan egy intervenciós kiállításunk fog nyílni, így kipróbálhatóvá válnak a fejlesztések. Hatalmas az igény ezekre a programokra, egyre többen keresik fel a múzeumot ilyen szándékkal, és számos szervezet is rendszeresen hoz csoportokat hozzánk. Bátorkodom azt mondani, hogy szájról szájra terjed a nálunk elérhető lehetőségek híre, és folyamatosan biztatnak bennünket a nálunk megfordult emberek, hogy bővítsük az ez irányú programkínálatunkat. Kutatások sora és a múzeumi szakemberek tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy a társadalom egy jelentős része – változatos okokból – nem jár rendszeresen múzeumba, ezáltal pedig nem részesül a kulturális javak igen jelentős hányadából. Ezért a múzeumi szakma egyik fontos célja egy ideje a társadalmasított működési mód létrehozása, fejlesztése és megerősítése. Jelenleg számos hazai és nemzetközi törekvés irányul a fent is említett, marginalizált látogatói csoportok megszólítására, annak érdekében, hogy a múzeum számukra ne csak egy tér, hanem egy kapcsolódási pont legyen a világhoz. Ennek fényében a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban mi is igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten a leginkább támogatni ezeket a társadalmi csoportokat abban, hogy rendszeresen járjanak múzeumba és a látogatásaik során pozitív élményekkel gazdagodhassanak.”
A Múzeumok Majálisa részletes programját itt tudja megtekinteni.
