A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, kiegészülve festményekkel és Ráth György gyűjteményének érdekes darabjaival. Ráth György egykori villájában enteriőrökben mutatkozik be a szecesszió három meghatározó (brit, osztrák, francia) iránya. Magyarországi otthonokba nyújt bepillantást a szecessziós ebédlő és a fogadószoba. Tárgyak sokaságát csodálhatjuk meg látványtári elrendezésben, köztük Zsolnay kerámiákat, Gallé és Tiffany üvegeket, Lalique ékszereket. Felvillan a keleti művészet hatása is, főként Bugatti exkluzív bútorai révén, de bemutatkozik a századforduló magyar művészetében az erdélyi gyökerek és a magyar nemzeti múlt inspiráló szerepe is. Az épület, az egykori tulajdonos otthona, a Városligeti fasori Ráth-villa szecessziós belső terei és korhű környezete a lehető legautentikusabb hátteret adják ennek a pazar látványvilágú kiállításnak.
Ráth György (1828–1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt. Műgyűjteménye révén, mely a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteménye volt, széles körű elismertséget szerzett már a maga korában. A városligeti villát 1901-ben vásárolta meg, amelyet feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Az épületet Györgyi Géza alakította át, a lépcsőkorlátot a századforduló kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette, a lépcsőház és a hall bútorzatát pedig a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál elképzelései alapján készítették. Ráth minden javát feleségére, Melcsiczky Gizellára hagyta. Célját, hogy gyűjteménye az Iparművészeti Múzeum tulajdonába kerüljön, özvegye valósította meg, aki úgy döntött, hogy ajándékba adja a tárgyakat, azzal a kikötéssel, hogy „Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak”. Ennek eredményeként Ráth gyűjteményéből a fasori villában létrehozták az Országos Ráth György Múzeumot. A főváros új látványosságát 1906 novemberében ünnepélyes keretek között mutatták be a sajtó képviselőinek, de az uralkodó, Ferenc József is megtekintette azt 1907. január 8-án.
A Ráth Múzeum önállóságának és gyűjteményeinek felszámolása a második világháborút követően, a proletárdiktatúra létrejöttével és a szocialista ideológia előretörésével kezdődött: egy nagypolgári lakásberendezés fenntartása, azaz a „Ráth Múzeum önálló Múzeum felállítása ideológiai és didaktikus szempontból teljesen indokolatlan, sőt káros is lenne”.
1954 elején a múzeum épülete a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum kezelésébe került; megnyitották a Kína kiállítást, és a múzeum neve is Kína Múzeum lett. Az intézmény eredeti leltárába tartozó műtárgyakat különböző múzeumi gyűjteményekbe (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum, Iparművészeti Múzeum) olvasztották be. Az épület a rendszerváltást követően visszakapta eredeti nevét, és továbbra is keleti kiállításoknak adott otthont, egészen bezárásáig, 2014-ig. Ráth Györgyre ekkor már csak a rekonstruált ebédlőben megnyitott emlékszoba emlékeztetett. A villa 2018 őszén a ma is látható A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitotta meg újra kapuit.
Forrás: MNMKK IMM Ráth György-villa
