A nemzeti könyvtár egyedülálló gyűjteményében a könyvek és a folyóiratok mellett különleges kisgrafikai alkotások is megtalálhatók, az intézmény kiemelkedően nagy példányszámú ex libris gyűjteménnyel rendelkezik. Az ex libris egy, az adott könyv tulajdonosát megjelölő, legtöbbször művészi értékű, kis méretű grafikai alkotás; magyarul általában könyvjegy vagy ritkább esetben könyvcímer meghatározással illetik. Napjainkra jórészt elszakadt a könyvtől, és önálló kisgrafikai lapként gyűjtik.
Az újonnan felkerült grafikák készíttetői között megtalálható Kner Imre tipográfus, könyvművész; Kovács József pécsi könyvkötő, nyomdász; Lippóczy Norbert magyar születésű tarnówi agrármérnök, borász; Lustig István szegedi ügyvéd; továbbá Nyireő István, a debreceni Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója. Siklóssy László író, ügyvéd, neves Budapest-kutató és Soó Rezső botanikaprofesszor, egyetemi tanár is sokat tettek az ex libris ügyének felkarolásáért, gyűjtőként is gazdag könyvjegyállománnyal bírtak, számos ex librist készíttettek.
Gazdag azon grafikák köre, amelyeket nem híres ember készíttetett ugyan, de emléket állít egynek. Ezek az in memoriam vagy hommage-lapok vagy az adott személyt ábrázolják, vagy a tevékenységéhez kötődnek. Jövőre ünnepeljük Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóját – az ő emlékére is több ex libris készült; közülük a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár, Gombos László jogász és Kertész Dénes állatorvos nevére szóló ex libriseken az író portréját láthatjuk.
Idén emlékezünk Móra Ferenc halálának kilencvenedik évfordulójára. Torró Vilmos ex librisén a szegedi Krier Rudolf nevére a neves író portréja és a Móra Ferenc Múzeum épülete szerepel, amelynek egy időben igazgatója volt. A könyvjegy a Szegedi Pantheon-sorozat egyik darabja.
Híres íróink-költőink közül az idén nyolcvan éve elhunyt Radnóti Miklós részére Buday György, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának vezetője alkotott saját könyvjegyet, a szervezetnek Radnóti is tagja volt. Buday fametsző tevékenysége mindig szorosan összekapcsolódott barátai munkájával; Radnóti költeményeihez is készített illusztrációkat. A költő cserébe neki ajánlotta az Estefelé című versét.
A zeneszerzők közül Kodály Zoltán könyvjegyén tevékenységére utalóan énekes madár, hárfa és népi motívumok szerepelnek; a kompozíciót 1962-ben metszette fába Fery Antal. A pécsi születésű Jandó Jenő zongoraművész ex librisét foglalkozása attribútumaival, zongorával és violinkulccsal díszítette a pécsi Takács Dezső.
A színházi maszkot bemutató ex librisszel rendelkező színészek, humoristák (Bajor Gizi, Hofi Géza) mellett a világhírű bűvész, Rodolfo (született Gross Rezső) részére is készült könyvjegy, aki hivatása ismertetőjegyeként bűvészpálcával, bűvészkedés közben látható a nevére szóló kisgrafikán.
A bemutatott példák is érzékeltetik, hogy az ex librisek mint vizuális dokumentumok interpretációja túllép a képzőművészet kifejezőeszközeinek vizsgálatán, elemzése gazdag adalékokkal szolgál kulturális és tudományos életünk számos területéhez. Művelődés- és kultúrtörténeti jelentősége, ezer arca megóvja ezt a ritkán emlegetett műfajt a feledéstől. Ezt az ügyet szolgálja az MNMKK OSZK ex librisekre specializálódó tartalomszolgáltató felülete is. A több mint tízezer grafikát magába foglaló Könyvjegytár három fő kategóriában nyújt betekintést a gyűjteménybe: nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A képek böngészéséhez a részletesebb eligazodást a komplex kereső biztosítja, amelyben többek között cím, alkotó, készíttető, bemutatott személy, készítési év, hely és tárgyszavak szerint lehet keresni.
