„Magyarnak lenni ma nem állami hovatartozást jelent, hanem az érzésnek és gondolatnak egy specifikusabb módját, ami ezer év értékeiből szűrődik le: kultúrát” – idézi a stratégia Szerb Antalt, kijelölve azt az irányt, amely mentén a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ nem csak őrizni és bemutatni, de aktívan formálni is kívánja kulturális örökségünket. A Demeter Szilárd elnök által összeállított „Legelőből hazát” című dokumentum egy olyan intézményi víziót vázol fel, amely a passzív kultúrafogyasztásból az aktív kultúrahordozás felé kívánja elmozdítani a magyar társadalmat.
A stratégia központi eleme a „nehéz magyarság” koncepciója, amely a kulturális örökség élő továbbvitelét és a kulturális diverzitás megőrzését célozza, miközben aktív párbeszédet kezdeményez az egyetemes értékekkel.
Az MNMKK – amely jelenleg több mint 40 tagintézménnyel, 25 millió műtárggyal és közel 1700 főállású munkatárssal rendelkezik – öt kulcsterületen tervez jelentős változtatásokat: az időbeli kiterjesztés, a térbeli komplexitás, a társadalmi inkluzivitás, a diszciplináris integráció és a következményelemzés területén.
A tervek szerint az intézményrendszer átfogó humánerőforrás-fejlesztési programot indít, amely magában foglal egy komplex gyakornoki és ösztöndíjrendszert, többszintű képzési programot, valamint új életpályamodellt. A gazdasági fenntarthatóság érdekében többcsatornás finanszírozási modellt vezetnek be, amely ötvözi az állami támogatást, a saját bevételeket és az innovatív finanszírozási formákat.
Kiemelt figyelmet kap a szakmai fejlesztés négy területe: az állományvédelem, a digitalizáció, a régészet és az informatika. A digitalizáció területén például négyszeresére kívánják növelni az évente készülő digitális felvételek számát, és tervezik a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását is.
A stratégia külön foglalkozik olyan jelentős tagintézmények jövőképével, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint részletesen tárgyalja a vidéki filiálék regionális tudásközponti szerepét.
Az intézményrendszer fenntarthatóságát öt pillérre építik: a kulturális, társadalmi, környezeti, szervezeti és financiális fenntarthatóságra. A következő években olyan közös jelentős projekteket valósítanak meg, mint a Jókai 200, a Mohács 500 vagy az Attila-projekt.
„Célunk egy olyan kulturális ökoszisztéma létrehozása, amely aktívan bevonja a társadalmat a kultúra megőrzésébe és továbbadásába, miközben erősíti Magyarország nemzetközi kulturális pozícióját” – olvasható a stratégiai dokumentumban.
A közönségkapcsolatok terén jelentős eredményekre építhetnek: évente 4500 múzeumpedagógiai foglalkozásukon 275 ezer gyermek vesz részt. Ezt a tevékenységet továbbfejlesztve különös hangsúlyt helyeznek az inkluzív múzeumi koncepció megvalósítására és a speciális társadalmi csoportok megszólítására.
Az MNMKK nemzetközi ambícióit jelzi, hogy 2030-ra a világ TOP 100 közgyűjteménye közé kíván kerülni. A stratégia hangsúlyos elemét képezi a közép-európai tudásközponti pozíció kialakítása és a Kelet-Nyugat közötti kulturális hídszerep betöltése.
A vezetői összefoglalót itt tudja elolvasni.
