Ady Endre első és egyetlen, Bertával közös lakása Csinszka öröksége volt, amelyet apja, Boncza Miklós halála után örökölt meg, s ahol 1917 őszétől a költő haláláig lakott a pár. Találkozásukról így írt a nő: „Örömöm volt, mert végre mégis teljesült vágyam. A szomorúság pedig megmaradt, mert én, aki addig soha kimulatott férfit még nem láttam, az egész váradi mulatozás természetes következményeit – hátgerincsorvadásra magyaráztam. Ady beteg, és én Adyt úgy fogom szeretni, ahogy egy szentet illik.”
Csinszka nagy lelkesedéssel rendezte be az Adyval közös fővárosi otthonát. A csucsai szülői házból hozatott fel bútorokat, fehérre meszeltette a falakat, és a művészbarátoktól szerzett be festményeket, igyekezett kényelmes, meghitt otthont teremteni férjének. Számos barát, költőtárs megfordult Adyéknál 1917 novembere és 1919 januárja között. Ady halálát követően Csinszka sem maradt már sokáig a lakásban, 1920-ban elköltözött második férjéhez, Márffy Ödön festőművészhez.
Az egykori lakás helyén Ady Endre születésének 100. évfordulójára nyílt emlékmúzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady-emlékszobája. A három szoba berendezése a mai napig a költő és felesége egykori bútoraiból, személyes tárgyaiból alkot enteriőrt, a dokumentumok pedig Ady háborús éveiről szólnak. Április 13-án, szombaton 15 órától szakértő és személyes hangvételű tárlatvezetés segítségével járhatjuk körbe az egykori otthont a fürdőszobán át a hálószobáig, megtekinthetjük a költő személyes tárgyait, és a sok-sok elhangzó történet kapcsán életre kelthetjük a legendás szerelmespár életét.
A programon a helyszínen váltott kiállításbelépővel (1200 Ft) lehet részt venni.
A részletekről itt olvashatunk.
