Nagy László 100
Az MNMKK válogatása a Nagy László 100 emlékévhez kapcsolódóan
Az MNMKK válogatása a Nagy László 100 emlékévhez kapcsolódóan
2025-ben lenne 100 éves Nagy László, a 20. századi magyar költészet ikonikus alakja, különös tehetségű grafikusművész, számos rangos díjat elnyert költő és műfordító.
A centenáriumra emlékezve Nagy László örökösei a művész kéziratainak és képzőművészeti alkotásainak, használati tárgyainak kiemelkedő darabjait ajándékozták a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Ezzel a nagylelkű gesztussal a múzeum Nagy László gyűjteménye különleges darabokkal egészült ki.
A kéziratok, műtárgyak, fotók, hangfelvételek és relikviák alábbi 100 különleges darabja megmutatja Nagy László sokszínű egyéniségét, melyek révén nemcsak mint a verssorok mesterét ismerjük meg, hanem mint egyedi látásmódú képzőművészt és gazdag fordítói örökség hagyományozóját is.
Nagy László 100 | 1971 | Budapest | C 25.504 és C 30.039
A Szépirodalmi Könyvkiadó bibliofil igényű sorozatában, a Mikrokozmosz füzetekben, japán technikával és Kondor Béla rézkarcával jelent meg drámai alkotása 1971-ben. Több dedikált példányt is őrzünk, többek között a Sütő-házaspárnak szólót és a Szilágyi Domokosnak ajánlottat.
Nagy László az erdélyi magyar irodalom jeles képviselőivel is kapcsolatban állt az 1970-es években, figyelemmel kísérte a határon túli magyarság sorsát, küzdelmeit. Többször járt Erdélyben legkedvesebb barátaival és barátainál, a nagy elődök nyomában és kortársak vendégszeretetét élvezve. 1971-ben a budapesti Könyvhét alkalmából találkozik először személyesen Sütő Andrással, – ezt az élményt az ÉS-ben is felidézi – akivel az évek során elmélyül a barátsága. Sütő András az egyetemes magyar irodalom és a még élő barátok nevében búcsúztatja Nagy Lászlót a Farkasréti temetőben 1978-ban. Szilágyi Domokost pedig Nagy László búcsúztatta a Házsongárdi temetőben, miután 38 éves korában önkezével véget vetett életének. Nagy László fél évvel korábban személyesen is találkozott vele kolozsvári otthonában, „nagyon szerettem, a halál ott lakott benne, láttam szemében legutóbb” írta naplójában az általa nagyra becsült költőről. Nagy László gyászbeszédét később prózaverssé érleli Aki szerelmes lett a halálba címmel.
MNMKK PIM Könyvtár