Nagy László cikke Béres Józsefről
Nagy László 100
| 1976. december
| V. 6443/88
1975-ben Kósa Ferenc filmrendező egy Tisza-parti beszélgetés során döntötte el, hogy dokumentumfilmet készít Béres Józsefről és a Béres Cseppről. A kutató újszerű elméleteiről, elutasításokkal teli küzdelméről mesélt. A rendező felismerte, hogy ez az ügy nem csak tudományos belügy, emberi sorsokat, társadalmi kérdéseket kell bemutatni. Pozsgay Imre támogatásával el is indult a filmkészítés, de a politikai hatalom közbelépett. A filmet betiltották, Béres körül hírzárlatot rendeltek el. Az utolsó szó jogán tíz évre „fekete dobozba” került.
A Béres-ügy ennek ellenére nem halt el. Egyre többen használták a cseppet, egyre többen gyógyultak meg, és álltak ki nyilvánosan Béres mellett. Költők, írók, sportolók, orvosok, értelmiségiek – köztük Ratkó József, Balczó András, Déry Tibor, Illyés Gyula, Sánta Ferenc és mindenekelőtt Nagy László.
Nagy László nemcsak erkölcsi, hanem irodalmi súllyal is védelmezte Bérest. Elhúllt bolondok nyomán című versében szenvedélyes költői képekkel tiltakozott a kutató elhallgattatása ellen. A vers azt hirdeti: mindig kell, hogy legyenek „a veszett ügy bolondjai”, akik kiállnak az igazságért, még akkor is, ha szembe szálltak a hatalommal. Egy cikket is írt – Megszületett. Híradás egy ígéretes gyógyhatású szerről –, mely minden elszántsága ellenére még az ő tollából sem jelenhetett meg.
A Nagy László hagyatékban fennmaradtak a megjelentetni kívánt cikk szövegváltozatai.
MNMKK PIM Kézirattár
