Nagy László: Két szarvasmarha (Csengő, Pengő)
Nagy László 100
| 1943
| 2020.201.1.
Nagy Lászlónak 1978-ban megjelent Életem című önéletrajza, melyben hosszan emlékezik vissza gyermekkorára, Iszkázra és művészeti pályafutásának kezdeteire, mikor még festő akart lenni. Pápán végezte 1941-től iskoláit, ahol A. Tóth Sándorhoz járt külön rajzórára. A szarvasmarhákat ábrázoló tanulmányrajz egy 1943-ból származó vázlatfüzet egyik lapja, melyben családtagjairól, öccséről, lovakról készült rajzok és iszkázi életképek találhatók. Csengő és Pengő valószínűleg a család két tehene lehetett, akiket talán külön rajzóráira készülve választhatott témául. Felettük stilisztikailag nem odaillő repülők és tankok lebegnek a térben, függetlenül a nyugodtan legelésző jószágoktól. A füzet lapjain több helyen gyermekrajzok kacsintanak bele a kompozíciókba, vagy elnagyolt ákom-bákom írások a lapokon látható személyek megnevezésével. Ekkor volt Nagy László öccse, Ágh István ötéves, aki bátyja modelljeként részt vehetett a közös alkotásban, miközben rajzolni és írni tanult. A gyermekrajzszerű tankok később visszaköszönnek Nagy László Weöres Sándorról készült íróportréján. Iszkázt ugyan csak 1945 márciusában érte el a II. világháború frontvonala, de a faluban már az előző években is állomásoztak német katonák. Életük része volt a háború, bár az még 1943-ban messze zajlott, így kerülhetett az idilli nyugodt jelenetbe a háború még közelgő szürrealitása.
MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár
