Nagy László: Szárny és piramis. válogatta és a bevezetést írta Csoóri Sándor
Nagy László 100
| 1980
| Magyar Helikon, Budapest
| D 1.712
Nagy László a Képző-, majd az Iparművészeti Főiskola hallgatójaként grafikus- és festőnövendék volt olyan mesterek szárnyai alatt, mint Borsos Miklós vagy Barcsay Jenő. A Pápai Református Kollégiumban rajztanára, A. Tóth Sándor biztatta a tehetséges növendéket. Festőnek készült, majd húszas évei elején az írás mellett döntött.
Élete utolsó éveiben ismét egyre többet rajzolt, festett, faragott, könyvillusztrációkat, bizánci hangulatú ikonokat készített. Óbudai lakásának pincéjében műhelyt alakított ki, ahol kedvére kézműveskedett. Életében önálló, egyéni tárlaton nem szerepeltek képei, ő viszont több képzőművész barátjának kiállítását nyitotta meg.
Nagy László életművében a képnek olyan helye volt, mint Kondor Bélánál a versnek, az életmű szerves tartozékává vált. Verseihez hasonlóan a rajzban is jelképteremtésre törekedett. A Kondor Béla emlékének ajánlott „Szárny és Piramis” kompozíciója lett a Nagy László halála után megjelenő kötet címadója is, mely a képzőművészt hivatott bemutatni. A könyvben megjelenő reprodukciók között akvarell, tollrajz, cinkrajz, rézkarc, versillusztráció egyaránt szerepel. A kötethez Csoóri Sándor írt személyes hangú bevezetőt.
MNMKK – PIM Könyvtár
