Gál András: Nagy László halotti maszkja
Nagy László 100
| 1978. január 30.
| 2024.34.1.
Nagy Lászlót 1978 januárjában otthonában érte a halál. Előző este még Szécsi Margit, felesége költői estjén vettek részt. A naplója szerint egy ideje gyengélkedett, halálának oka szívroham volt. Mindez arcának lenyomatán, bőrének ráncain nem látszik, az utókornak fennmaradt arc nyugodt és szikár. Hirtelen jött halálát döbbenten fogadta az irodalmi élet. Halotti maszkját még aznap elkészítette felkérésre Gál András szobrász, akiről keveset tudni, ahhoz képest, hogy az 1970-es évek kultikus költőjének arcáról kellett levennie a maszkot. Érdekes, hogy nem Vilt Tibor szobrászt kérték meg, Nagy barátját, aki hirtelen halála miatt nem tudta befejezni a róla készülő büsztöt. A maszk keletkezésének körülményeiről kevés forrás maradt fenn, így lehetséges, hogy az időfaktor játszott a legnagyobb szerepet abban, hogy kit bíztak meg a feladattal. Még elkapni a perceket, míg az arc hasonlít az élőére. Mára eltávolodtunk attól a halotti kultusztól, amely szokványos társadalmi jelenség volt egészen addig, amíg korunk kórházaiba száműztük a véggel való szembenézést. Az elmúláshoz való ambivalens viszonyunk furcsává teheti ezeket a relikviákat, híres nagyjaink, köztük költőink gipszbe öntött lenyomatait: az emlékezés utolsó materiális aktusát, egy törékeny gipszbe öntött mentést a kulturális emlékezet számára.
MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár
