Nagy László faragta kés
Nagy László 100
| 2024.82.1.
Egy szerszám a számos közül, melyet a költő sokféle kétkezi munkája során használt. „Ajándékkal ért fel, ha nézhettem, hogyan dolgozik a kovács, a bognár, az asztalos, vagy a szíjgyártó” – emlékezik gyerekkorára. A kézműves mesterségek szeretete és gyakorlása élete végéig elkísérte. Óbudai otthonuk pincéjében műhelyt rendezett be, a tárgyalkotás szerves része volt mindennapjainak. Cipőt, botot, övet, bútort, ékszert, játékot, sokféle használati és dísztárgyat készített, és nem egyszer magát a szerszámot is, amivel dolgozott. Ennek a késnek a fa markolatát maga esztergálta és rovátkolta. A penge hegyén piros festék tanúskodik a kés használatáról. A költő kedves színe volt a piros. „Nem tudom megmondani, hogy miért. Látod, milyen szép piros csizmát festettem annak az angyalnak?” – mutatja Bertha Bulcsúnak Mihály arkangyal szekrénye ajtajára festett ábrázolását. A kés hegyén megmaradt piros festék képzettársítást enged a vérre, és megidézheti a költő Kés című versét és képversét, valamint Késes ember című, Kondor Béla azonos című festménye ihlette költeményét is.
MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár
