Nagy László által készített kukoricaökör
Nagy László 100
| é.n.
| 2024.76.1.
Kukoricatörésnél az egész növény felhasználható volt: a csuhé, a kukoricaszár, a szem és a gyökérzet mind alkalmas volt játékok készítésére. Nagy László gyermekkorában is készíthetett hasonló figurákat, mint amilyen ez a kukoricaszárból vágott, testbe illesztett lábakból és hosszú szarvakból álló állatfigura. Iszkázon a szántóföldi növények és a haszonállatok is jelen voltak környezetében. Nagy László Életem című 1974-es írásában így fogalmaz a gyermekkora pásztorkodásáról. „Iskolából sokszor kikért apám, például, ha a malacokat szoktattuk a községi kondához. Ilyenkor én futkostam a kanász helyett. Mikor a kiscsikó először ment anyjával a mezőre, én kísérgettem. A pásztorkodás kitöltötte egész nyaramat. Ősszel a délutánok is ezzel teltek a havasesőkig. Szép és kegyetlen sors volt a pásztorkodás. Hőben, hidegben, szélben, esőben mennem kellett. Egyszer a kiskutya elhurcolta egyik cipőmet, sokáig nem leltük. Mezítláb kellett járnom az őszi sarat és pocsétákat. A pásztorkodás külön iskola volt. Óra nélkül is megmondtuk az időt, megismertük a füveket, virágokat, játszottuk az ősi játékokat: medvézést, hatludazást, kurtázást meg a zsiványozást. Simi vezérnek neveztek el.”
A kukoricaökör készülhetett 13 évvel fiatalabb öccsének még Iszkázon, de akár egy karácsonyi betlehem részét is alkothatta. Nagy László naplójában 1975. december 11-én utal egy fából készült betlehem készítésére. „Lementem a műhelybe, gyalultam a háromkirály-csillag léceit. Még kettőt csinálok, hogy 6 pár legyen, majd összeállítom rézcsavarokkal.” A csillag készítésére többször is kitért naplójában.
állatfigura, népi gyermekjáték
MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár
